|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Bársonyként inog lelkem,
S a tavasz árasztja illatos képeit,
Tudom végre, a remény él,
S éltében, végre Velem mesél!
Elmentünk egymás mellett,
S nem éreztük a percet,
Elkésve jött gyötörni a pillanat,
Jelen lenni, Veled, az volt a pirkadat!
Miért?
Könnyű ingként, levetetten,
Hever minden elem, s lelkem,
E percben feltámadott,
Majd illúziók gyötörnek és lázadok!
Lelkem parázslik, izzik és lángol,
Testem perzselt háborút harcol,
Kellesz, Téged, Én, - AKARLAK!
Nem kapni meg, átok és magány magamnak!
Kérlek hát, ha először és utoljára is,
De add oda magad, Nekem,
S azokon a pillanatokon át,
Tudod majd, hol a mennyország!
Hajnalodik! A nap aranyat sző,
Mindenre - Ránk is! Tudhatod!
Majd bársonyként inog lelkünk,
S a tavasz árasztja illatos képeit!
2012.04.20. |
|
|
- április 28 2012 23:38:29
Szép, romantikus verset írtál ismét. Nekem tetszik:-)) |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 17. péntek,
Endre, Elek napja van.
Holnap Frigyes napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
