|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
II. rész
VIII. jégvirág
Sír a Hold
Elsírta magát a fáradt Telihold,
Nehéz, ólom-könnyeket hullatott;
S míg vasalt cipöm, hazáig baktatott,
Az út fagyott páncélján, kopogott!
...- A homályra aszott órégi határ,
A csámborgó, éhes, fáradt foltok;
A zihálva szükölö vad, s vadász,
Míg a sötétlö ég csillagport dob.
Csak az ágakról csüng alá a jégcsap,
S ékes dísze, a bolyhos zúzmara;
Kezeim lehelve, vaccanva fogam,
Igyekszem haza, hol vár tüzem parazsa!
Kértem a telet, kedvem fütse, s ö hallgatott,
Nem adott mást ajándékba csak jégvirágos ablakot!
IX. jégvirág
Gyermek fogant...
Besurrant a szobámba, lidércfénye remegett,
S míg dermedten ültem a kabátban, fázón,
A szíve, s a hangja megmelengetett!
Ázott bakancsom, ócska, fagyhalállal küzd,
Rongy vánkosom számra lehel csodát,
Hol éjemben ugatom a Hold udvarát,
S kiáltom a télnek. - Tavasz jön, menekülj!
... Lucskos halált halsz, ha eröd veszve,
Patakzik fagykönnyed; szétmállik ajkad,
Cseppen, csurran véres víz-halálod ereszre!
Ha holnap kel a Nap, nyújtózza sugarát,
S víg sereg táncol, vígad napnyugtát;
Gyermek fogan Nyárból, ezer árnyból, már
Fut a Tél, s az égi vándor hozza el Tavaszát!
X. jégvirág
Karácsonyi ének
Árnyékként osont a falakon, tovaszállt,
Szellö repítette csengettyüszóval;
Míg hátán puttonya, kezében teli-zsák.
Hajnalra aranyág, dió, s piros alma,
Míg tündér, s mosolyra nyílt gyermeki száj.
Szent-Miklós érkezett, tél birodalma!
Téli napforduló közelít, majd fagyra hág,
Rongyszönyeg issza az ázott bakancs levét,
Szenteste, míg a nappalom egyre kurtább;
Estre est száll, s Angyalt vár a szegény nép!
Zörögnek az ablakon, s virágát maszatolgatom,
Orrom, nyomom a hidegre mart üveghez;
"- Ki az, ki az,... ily hideg, fagyos hajnalon?"
Gyermekcsapat pisszeg, halkan neszeznek.
S felcsendül a kedves gyermek énekszó,
Mely Szent-estéröl, s karácsonyról szól!
XI. jégvirág
Szerelmem Istene
Kósza szerelmem elvitte a tél,
Vagy eltévedt, s nem talál hozzám?
Csak várok, sóvárgok, szívem remél,
Hogy egyszer csak újra rám talál!
Míg fiatal, s hajadon, nekem tetszö,
Tán, álmom vágya volt csak az;
Érinteni, s mondani; - Te Istennö,
Boldogíts, s kívánj bármit, mit akarsz!
- Nem kívánt, nem ö, tán nem is szeretett,
Vagy csak a kérö hangom nem hallotta meg;
Mely valahol, a régi-múltba veszett!
De keresem, hátha egyszer meglelem,
Hogy lenne Istennöm, hö szerelmesem,
S lennék, (ha csak egy percre is), Igaz-istene!
XII. jégvirág
Árnyjáték
Pattogó rözse, foszlány-árnyaik,
Árny-játékuk a szomszéd falakon;
Délceg harcosok, s hös királyaik
Csatazajt hallatnak, véres alkonyon.
Majd elhaló tüz, s elhalkult sikoly,
Vesztesre kaszabolt mind, árnyvesztett
Sötétlö fal, hös-sereg haldokol;
Aztán csend a pillanat, - mely kezdet!
Suttogva jajt sóhajt a nyöszörgö parázs,
"Óh, venyigét, egy nyaláb fát dobj reám!"
-"Hadd játsszak, vonagló szeretkezök vágyát,
S kéjes gyönyörük beteljesült álmát!"
S ím, szított parázs, játszi-csodás pillanat,
Szeretkez? testek töltik be, árnyukkal a falat.
XIII. jégvirág
Utolsót nyög a tél
Míg a kel? napsugár, egyre több fényt lop,
S éjekb?l tüz pattan a horizont alatt;
Kelö Új-nap, mindig újabb kéjt hoz,
Fodros szellöt, vágyat, s a rég várt tavaszt!
Leveti magáról, koszolódott ruháját,
S szennyét fürdeti friss-patak vizében;
- Az erdö is ébred, mossa szeméböl álmát,
Szirmát nyújt egy kis virág, s ásít a fényben.
Utolsót nyög a Tél, s elsírja magát,
Könnye csurog a hideg ereszre;
Még maradna, de gyermeke születne már!
Hangosan vajúdik, szeretett Tündére,
Hajnal madár csengi halottnak hitt dalát;
Vágyva gyermeket, tavaszt, s Új-évet!
XIV. jégvirág
Felsírt március
Álmaim szertefoszlott múltja, nem az
Mely tetszö, s az élet-húrja játszott dallam;
Nem is a való muzsika, képzelete csak
A futó idönek, mely nem vár csak halad!
E komponált részletek, - óda a Napról,
S a fura, kiismerhetetlen természet,
Nappal, s éj váltakozik, míg abból
Épül az Idö, születés és enyészet.
Négy évszak elszaladt, s elszaladt az év is,
Magával ragadva szerelmes Hercegét
S elenyészte, Észak-tündérét is,
De hagyva új-tavaszt, gyermek-szeszélyét!
- Mely született, s felsírt, március virága,
De tündére belehalt, az ég, öt megáldja!
20071108-20080106
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva! |
|
|
- január 07 2008 17:14:18
Lajoskám köszönjük a sok "Jégvirágot".Megint kitettél magadért. |
- január 07 2008 17:14:49
Kedves Lajos..... minden elismerésem!!!
Összetéveszthetetlenül könnyed, elb?völ?, gyönyör? stílus, csodás képek..... bevallom: annyira megragadott, hogy a végén még a könnyem is kicsordult, az utolsó 2 sornál
Gratulálok!!
Tisztel?d:Henkee |
- január 07 2008 18:42:00
Szia Lajos nagyon szép verseket írtál, szépen alácseng? dalamosat. gratulálni tudok Tisztelettel: Kormi |
- január 08 2008 01:50:39
Nagyon szépek...
Maryam |
- január 08 2008 14:27:45
Köszönöm, kedves Tibor!
De ezzel adós voltam még.
- Így teljes lett a négy évszak az
ötvenhat szonettjével és, hogy melyeket
szántam a többi közül, nyitó és záró akkordnak,
....- hát mindenki találjon magának megfelel?t!
Szeretettel: Lajos
Louis De La Cruise |
- január 08 2008 14:31:28
Kedves Heni!
Látod, látod! - Képtelen vagyok könnyed
dolgokat írni!
- Hisz ennek a vége is dráma lett!
Úgy, szintén tisztel?d: Lajos
Louis De La Cruise |
- január 08 2008 14:36:57
Kedves Kormi!
Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet e
Jégvirág koszorú, s ha esetleg
nem olvastad a többi évszakokat,
hát tedd meg! Szerintem nem fogsz csalódni!
- Tavasz pillanatai
- Forró szél
- Parazsak
Címmel.
Szeretettel: Lajos
Louis De La Cruise |
- január 08 2008 14:38:31
Hmm..., kedves "M"!
- Talán már félszavakból is értek!
...
Lajos
Louis De La Cruise |
- január 08 2008 15:43:31
Hááát..... Elkápráztattál kedves Lajos
Eszméletlen csoda a m?ved!
Nagyon szép képek metaforák és megszemélyesítések díszítik a versedet.. Csak gratulálni tudok,
[center]Csókot hint a napfény akemény tél-legény
Hófehér testére, annak könnye csordul.
S mire estre fordul a nap, könnye az ereszen jécsappá fagy,
Hagy magának még némi tél-id?t.
Szeretettel: Marika |
- január 08 2008 17:57:12
Köszönöm,kedves Marika!
- Bár eltelt még egy év, de meg kell, hogy mondjam
nem érzem magam öregebbnek, s talán az id? is hiába múlik!
- Nem tudom, hogy mennyit kell még írnom, hogy végképp nyugalmat találjak!
Szeretettel: Lajos
Louis De La Cruise |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
