|
 Vendég: 94
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Már nem foghatom féltőn a kezed,
Adhatnék-e még valamit neked
Érzem, rám már nincs szükséged
Szívem érted mind hiába remeg
Fagyott kristállyá lett szíved,
Bölcs szavaimat már nem figyeled
Nem kell már a szellemi eledel,
asztalomnál fogyasztott kedvenc étel
Azt hiszed népszerű sztár vagy,
Dobot versz, nyűvöd gitárodat,
Csordultig van szíved önmagaddal
Elnyomja lelked hangját a havy-metál
/Unokámnak 2008-ban/ |
|
|
- június 08 2012 06:28:05
Kedves Marika!
Kissé "szomorkás a hangulatod" 2OO8-ban, gondolom azóta már a "fAGYOTT KRISTÁLY" megolvadt!
Szeretettel olvastam nagyon szép, bölcs versedet.
Szeretettel ölellek: Évi.  |
- június 08 2012 07:12:23
Kedves Maria!
Bizony az unokák számára egy idő után
a legkedvesebb nagyszülő is cikivé válhat,
anélkül, hogy a szeretete elmulna.
Szép versedhez szeretettel gratulálok:Jani. |
- június 08 2012 07:50:55
Kedves Évi! Sándor és Jani!
Az a természetes, hogy a gyerekek és unokák idővel a saját útjukat járják. Régebben gyakran mellettem voltak /három gyerekem, hat unokám/, de a sors úgy hozta, hogy szétszóródtak a nagy világban és egyedül maradtam. Már csak a skaype és a telefon kapcsol össze bennünket.
Olyan jó, hogy Ti gyakran itt vagytok és látogattok!
Szerető üdvözletem küldöm: Maria |
- június 08 2012 08:10:41
Az élet már csak ilyen.Megnőnek,kirepülnek,saját útjukat járják.
De hidd el azért szeretnek.
Szeretettel:Gyula. |
- június 08 2012 08:35:23
Kedves Marika!
Vissza kellett, hogy jöjjek néhány gondolat erejéig. Én úgy gondolom, hogy mindazonáltal, hogy felnőnek - amíg kicsik természetesen jobban ragaszkodnak a nagyihoz - de az az egészséges, ha tizenéves,huszonéves korban már nem mi vagyunk nekik a legfontosabbak. Fáj, hiszen hogyne fájna, - ez magamon is tapasztalom - de tényleg ez az élet rendje.Bár én nem kötődtem különösebben egyik nagyszülőmhöz sem - távol éltek tőlünk - de visszagondolok csitri életemre, engem sem igazán érdekelt volna főleg amikor már az emberfia-lánya szerelmes, keresi a párját, csodás az élet, szerelem, nekünk nyílik az összes virág, ugyan, kit érdekel a nagyi? De az a jó, ha baj van, akkor mindig számíthatnak ránk gyermekeink is és az unokáink is.
Hiszen ezért vagyunk, ezért hoztuk őket a világra. És én azt hiszem, hogy ezt értékelik is, csak nekünk fáj, hogy elszaladt az ifjúság, én komolyan mondom, szeretnék visszamenni néha-sokszor ,az időben nem sok időre, csak úgy egy-két hétre minden hónapban.
De mivel ez lehetetlen, maradnak az emlékek.
Szeretettel ölellek: Évi. |
- június 08 2012 09:17:08
Kedves Maria,
szeretettel gratulálok: Mila |
- június 08 2012 15:05:52
Kedves Dellamama!
Én sem panaszkodhatok és vagyunk még egy páran ezzel így.
Se gyerek, se unoka, azért abba reménykedem talán a temetésen megjelennek. Sajnos ilyen az élet. Azért nem baj, legalább a "havy metált" nyomja az a lényeg!
üdv: |
- június 08 2012 18:30:06
Kedves Maria!
Nem is tudom, mit is írhatnék. Szeretettel olvastalak ma is.
Gratulálok versedhez. Ölellek: Szomorúfűz |
- június 09 2012 07:01:37
Kedves Évi, Gyula, Mila, Feri és Gitka!
Köszönöm, hogy elolvastátok és a véleményeteket megosztottátok velem!
Dellamama |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
