|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Ma öt éve, hogy elmentél kedvesem,
A magányt, s könnyeket, itt hagytad énnekem.
Nem csókolhatom soha, többé az ajkadat,
És nem simogathatom az édes arcodat.
Nem mondhatom szemedbe, hogy szeretlek,
Haragszom az életre, mert elvesztettelek.
Nem láthatom többé kék gyönyörű szemed,
Sír a lelkem, mert nem lehetek veled.
Úgy Szeretném szerelmünket újra átérezni!
Karomba zárni téged, és csókolgatni.
Megcsókolnám tested minden porcikáját,
Feküdni egymás mellett, s érezni ajkadnak csókját.
Nézném, ahogy szemedre szenderül az álom,
Mert szeretetedre, és szerelmedre vágyom.
Így öt év után sem nyughat meg a lelkem,
Egyedül maradtam, s nem nyughat a szívem.
Nagy űr keletkezett az én magányos lelkemben,
Gyász, s fájdalom marad örökre a szívemben.
Hiába múlik el, év-év után,
Rád gondolok reggel, este s délután.
Talán, a mennyben újra találkozhatunk,
És mindent, újra, bepótolhatunk.
Az úr lesz majd a mi násznagyunk,
És örökre, együtt maradunk.
|
|
|
- július 04 2012 11:50:51
Kedves Ferenc!
Csodálatos emlékversedhez szeretettel gratulálok!
Minden sorodból érződik az elveszített kedves hiánya, szeretete,
lelked mérhetetlen üressége.
Gratulálok és szeretettel olvastalak!
Évi.  |
- július 04 2012 12:24:21
Nagyon meghatott gyönyörű versed.
Minden sorát a fájdalmadat is átérezve olvastam: Dellamama
Kedves Ferenc!
"Az Úr lesz majd a mi násznagyunk" |
- július 04 2012 13:12:37
ÍGY LEGYEN! Köszönöm,hogy olvastátok,és itt voltatok! Az ember,csak úgy tudja elviselni a fájdalmat,ha van akivel megoszthatja!Szeretettel: Ferenc... |
- július 04 2012 20:15:07
Kedves Ferenc!
Fájóan szép sorok. Szeretettel olvastalak: Szomorúfűz |
- július 05 2012 18:57:32
Megkapóan szép, őszinte szívű emlékezés.Szeretettel olvastam:Zsike |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 20. szombat,
Teofil napja van.
Holnap Tamás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
