mikor vetkőztél ruháid rajzoltak
mintákat a szőnyegre, tested süppedt
a párnák közé és a hallgatag
délután lüktetőn új életre kelt,
cinkosunkként falnak fordult a fény,
aztán mi történt? az maradjon titok,
egyet tudok, az idő megállt és tény:
hálás mosolyod tette széppé arcod
