|
Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

A gyermek
Nagy talány!
Isten adománya...
De tudd: nem a tulajdonod!
Ajándék! Isten ajándéka!
Tanítsd és védd!
Tanítsd legjobb tudásod szerint,
és készítsd az életre mind!
Tanítsd szeretni, tisztelni másokat,
Tanítsd élni, szerezni társakat!
Szeresd őt, mint senki tán!
Értsd meg őt, egy élten át!
Tanítsd: megbocsátani,
örülni, hinni,
- mint Isten a Fiát -!
Ne vedd el önállóságát,
gondolatai sajátságát!
Tanítsd meg szárnyalni,
álmokat reptetni!
Szeretni!
Engedd, ha repülni készül
mindig tudva:
hogy Te nem vagy Ő!
Ne álmaid béklyózzák, hagyd;
Tegye a dolgát, hisz erre szülted Őt!
Engedd hogy önmaga lehessen!
Így lesznek álmai valósággá,
hagyva a házat,
mely melegét adta élte javának.
Engedd, hogy lássa, és lehessen az:
aki anyja jóságát soha se feledve,
útjára kel.
Legyen erőd Őt szíveddel engedni el!
|
|
|
- július 11 2012 11:50:43
Szép, igaz gondolat, érzés.
Szeretettel Joli |
- július 11 2012 12:16:48
Kedves Sanyi!
Köszönöm! Nem oly rég fogalmazódott meg bennem, hogy nem is az elengedés a legnehezebb, hanem nélkülük élni.
Szeretettel: Zsuzsa |
- július 11 2012 12:17:59
Köszönöm szépen Drága Joli!
Szeretettel: Zsuzsa |
- július 11 2012 12:28:10
Érzelmes nagyon szép vers!
Szeretettel olvastam: Dellamama  |
- július 11 2012 12:37:01
Köszönöm megtisztelő látogatásod Kedves Dellamam, és véleményedet külön!
szeretetttel: Zsuzsa |
- július 11 2012 14:33:12
Kedves Zsuzsa!
"Ne álmaid béklyózzák, hagyd;
Tegye a dolgát, hisz erre szülted Őt!
Engedd hogy önmaga lehessen!"
Ezze minden szülőnek szembe kell néznie.
Gratulálok szép versedhez.
Szeretettel:Jani.  |
- július 11 2012 15:26:17
Kedves Jani!
Köszönöm megtisztelő látogatásod!
Igen, szembe kell, vagy inkább kellene nézni, de mivel nagyon nehéz, hagyjuk magunkat els odorni.!
Köszönöm megtisztelő véleményedet!
szeretettel: zsuzsa |
- július 11 2012 15:49:55
Kedves Zsuzsa!
Csodálattal olvastam értékes, bölcs gondolataidat, melyet nagyon szép verssé formáltál. A versed mondanivalójával tökéletesen egyetértek, hiszen gyermekünk tényleg nem a tulajdonunk - bár sokan élnek olyan felfogással, hogy "én szültelek, én vagyok az anyád, azt teszed ami nekem jó, nem létezhet önálló véleményed, akaratod, mert én szültelek", mondanom sem kell szűklátókörűségre vall. Úgy gondolom, hogy ezekből a gyerekekből válik sérült felnőtt, aki például nem tudja elhagyni a szülői házat - de sokat lehet olyan férfiról hallani, hogy mindene az édesanyja, mert nem tud nélküle létezni, ha kapcsolatot teremt, kedvesét az édesanyjához hasonlítja és ebből származnak a konfliktusok. A gyermekeinket el kell tudni engedni, hadd éljék a saját kis életüket ahogy nekik jó. A mi szülői feladatunk azzal lezárult, hogy felneveltük őket legjobb tudásunk szerint és útjukra engedjük. Ezután kezdődik a mi életünkben is egy új korszak, de már nélkülük. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül el kell szakadnunk egymástól, sőt! Ha segítséget kérnek, segítenünk kell, de önkényesen mert nekünk úgy tetszik, nem szabad bele avatkozni az életükbe. Gyönyörű bölcs versed, ilyen hosszú kommentet hozott ki belőlem -remélem nem haragszol érte -, hiszen erről a témáról (is) hosszú oldalakat lehetne írni.
Szeretettel olvastalak és szívből gratulálok!
Évi.   |
- július 11 2012 20:22:05
Kedves Évi!
Nagyon szépen közönöm! Igazán boldoggá tettél!
szeretettel: Zsuzsa |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 18. vasárnap, Erik, Alexandra napja van. Holnap Ivó, Milán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|