Őszbe hajló, szelíden haldokló táj
Köröttem minden csak búcsúzó már
Ilyen az élet gyakran sajgón fáj,
Burokban alatt kérges szívem, holt már
Tört kenyerem egyre fogy, s semmi nem vár,
Hazudom,senkim nincsen, egyedül vagyok.
Kiürült lelkem kopottan sivár,
S makulátlan tükröm őrzi ujjlenyomatom
Még élem az életem, mi olyan
Hanyatló, mint egy hervatag őszi kép.
Érzed és én tudom-lazán és komolyan-,
Valami megváltót, nem várhatok már semmiképp.
Eta-Etusom - július 25 2012 13:47:49
"Burokban kérges szívem,holt már"
Dellamama - július 25 2012 14:48:11
Kedves Eta!
Átéreztem versed minden fájdalmát.
"kiürült lelkem kopottan sivár"
Szomorúan olvastam szép a vers, gratulálok: Maria
pisch_ferenc - július 25 2012 15:25:50
Kedves Eta! A lelkünk ,soha nem üres,ha ott van bennünk a hit ereje,és Jézus szeretete.Szeretettel:Ferenc...
Nagyon szomorkás soraidat szép keresztrímekbe foglaltad.
Az élet megpróbáltatásaitól ugyan megkérgesedhet a szívünk, de ahogy Ferenc is írja, a hit ereje, Jézus közelségének érzése megtöltheti a szívünket reménységgel.
Szeretettel: Zsuzsa
rapista - július 25 2012 20:35:04
ki gondolta, de már írtam - szemünk előtt váltál költővé...
gyula1948 - július 26 2012 06:03:41
Kedves Eta szomorúan szép versed.
Eta-Etusom - július 26 2012 08:50:43
Kedves Dellamama, T.Zsuzsa,Tisztelt Gyula és Pisch Tisztelendő Úr,
köszönöm engemet értő soraikat, végtelenül hálás vagyok,hogy elidőztek mellettem! Eta
Rapista, Kedves Szívem! Köszönöm...
szomorufuz - július 26 2012 19:34:51
Kedves Etus!
Nagy fájdalom a lélek fájdalma és üressége.
Szomorúan szép versedhez gratulálok. Szeretettel: Szomorúfűz