|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Mindig újra és újra elötünik,
De mégis folyton csak változik.
Mint az ember, ki felébred, s idövel elalszik,
Az is folyton csak változik.
Hol közel kerül hozzád, forrón átölel,
Hol eltávolodik, s hidegség fog el.
Látod öt, de ö nem lát téged,
Rád pillant, de Te félve fordulsz el.
Haladsz felé, ö csak kerül téged,
Küzdesz érte, de mégsem éred el.
Sokszor árnyékot vet rád,
Még többször árnyékát látod csupán.
S ha szólítod, csak némán néz vissza rád.
A nap és az ember, egy és ugyanaz,
Lehet a léted és halálod.
Mindkettö ad és elvesz,
De ez a kettö az, ami nélkül,
Se ma, se holnap, élni nem tudsz. |
|
|
- január 13 2008 08:20:10
Szép hasonlatok vannak benne a versedben rímesek is nekem tetszett. Üdv.Kormi |
- január 13 2008 09:29:45
Köszönöm a hozzászólásokat. 
Ígérem dolgozni fogok még rajta.  |
- január 13 2008 10:42:22
Körülírtad a Nap és ember kapcsolatát, a töle való függöségét.Ügyesen megfogalmaztad.Talán a Napot, mint égitestet írhatnád nagy kezdö betüvel. |
- január 13 2008 13:28:05
tetszik az összehasonlítás...milyen igaz. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
