Fazekas Margit /Szomorúfűz/
Szárnyalni szárnyak nélkül
Szárnyalni szárnyak nélkül.
Belekapaszkodni a csillagokba.
Fogni egy segítő, szerető kezet,
mely megvéd a zuhanástól.
Féltő karok ölelésében elsimulni.
Beleborzongani ebbe az érzésbe.
Szívünkből kiűzni a szomorúságot.
Visszaemlékezni a szép pillanatokra.
Hálát adni az éltető napfényért
és életünk minden egyes percéért,
sorsunk ösvényein – a célbajutásért.
Jack51 - augusztus 09 2012 18:45:06
Kedves Gitka!
"Hálát adni az éltető napfényért
és életünk minden egyes percéért,
sorsunk ösvényein – a célbajutásért."
Öröm volt olvasni szép versedet.
Szeretettel gratulálok:Jani.
Dellamama - augusztus 09 2012 18:53:20
Kedves Gitka!
Mindenért hálásnak kell lennünk, legfőképpen az életért.
Én Neked vagyok hálás a sok szép versért.
szomorufuz - augusztus 09 2012 19:04:22
Kedves Mária!
Bármilyen szenvedésünk, fájdalmunk is van, minden egyes nap új reményt hoz életünkbe, s valóban, mindenért hálásnak kell lennünk. Köszönöm kedves szavaid. Mindig nagy szeretettel látlak. Ölellek szeretettel: Szomorúfűz
Szofi55 - augusztus 10 2012 06:01:09
Kedves Szomorúfűz!
Szeretettel olvastam a versed. Nagyon szép gondolatok.
Szeretettel: Szofi
vali75 - augusztus 10 2012 06:12:20
Kedves Szomorúfűz!
Nagyon szép verssel ajándékoztad meg olvasóidat most is!
