|
 Vendég: 109
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szellötánc
Felperzselt mindent a nyári napsugár
kiszáradt talajt hagyva maga után.
Ragyogott, tündökölt fenn az égen,
felhöt nem engedett a közelébe.
Az elsö fénynyaláb véletlenül lelt reám
s megsebzett lelkem átjárta a forróság.
Friss szellö körülölelt, szárnyára vett
repített feljebb, egyre feljebb!
Szédítö körtánca magával ragadott
s a forróság, immár inamig hatolt.
Tudtam, hogy vége lesz, ahogy jött, oly hirtelen
hát élveztem minden körforgást vele.
Nem ígért Holdat, sem Csillagot,
csupán szeretett s szeretni hagyott.
Meghasadt szívem ápolta, a sebeket begyógyította
mosolyt csalva arcomra, lecsókolta a fájdalmat.
Majd jött az ösz, s letett a Földre
karját széttárva, gyengéden lökött elöre.
Itt már végzett, többet nem adhatott
követte öt a zápor, mely elmosott minden nyomot.
Egy magányos szív várja valahol
s neki ott a helye, hol a fájdalom a lelkekbe hatol.
Egyszer, igen egyszer ö is megpihen
hol érzi, nincs tovább élet nélküle. |
|
|
- január 14 2008 06:32:04
Kedves Gondola! Szép verset írtál ,bár van egy hibája szerintem túl egybe van az egész, néhol meg kéne állni, én másként tördelném a sorokat, de te tudod,csak egy jó tanács.Szeretettel:Ildi |
- január 14 2008 16:59:27
Kedves Mullerildoko!
Igazad van. Véletlenül mellé klikkeltem és már hiába próbáltam javítani ezek szerint, mert így jött le. Eredetileg 4 soros versszakokban írtam. Sajnálom, hogy így került fel, az én hibám. Máskor figyelmesebb leszek. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
