|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
Élet csillagtüze bordáim máglyáján már nem lobog.
Élet virága már nem nyílik bennem; szirma hervatag.
Vénám húrjain burjánzó dallam többé már nem dobog.
Egykor csobogó vérem most dérlepte, befagyott patak.
Elfeledett álom vagyok csupán: egy árnyék a falon,
Hullámokba veszett tükörképek fogyó sziluettje;
Tükörbe zártan, az üvegfalú szürke túloldalon
Fölöttem kereng lassan a csillagok oly békés csendje...
Várok. A bolygó éjszakát pásztázza fáradt íriszem,
Megannyi égi lámpás pilácsa között vándorolva.
Töretlen hittel az én hullócsillagomat keresem
Feltűnni a messze űrben, tiszta kék fénnyé csiszolva,
Könnycseppemből kiszökött színű átható ragyogással,
Tengerazúr lángokkal égő nyers varázslat tüzében;
Nézem a fekete vásznat, őszinte várakozással,
Hogy megnyíljon - akár Mózes előtt a Vörös - az ében...
Csak egy kívánság: csak egyetlen ártatlan kívánság kell,
És megfordul tengelyében a fátyolos tükörüveg.
De az éjszaka hallgat, palástja néma, alvó lepel,
És mint felszínre hányt sírgödör, oly üres, és oly hideg.
Bőrömön nehéz vasszűz, lelkemen hetvenhét vaslakat.
Szabadság? Ábránd csak, és nem jő el a hullócsillagom.
Élettelen álom vagyok: egy árnyék a talpad alatt,
Mit mohó szájjal elnyel az élet: a legnagyobb vadon. |
|
|
- augusztus 22 2012 13:44:59
nem éppen szívderítő képek - csokorban! |
- augusztus 22 2012 14:03:07
Komor képek a szabadság hiányáról...
Üdv: zsuzsa |
- augusztus 23 2012 16:15:33
Kedves Hullocsillag! Ne add fel! az élet csodaszép- a vers megrendítően szép! üdv: tenger |
- augusztus 23 2012 19:22:53
Szomorú, megrázó sorok.
Szeretettel - Szomorúfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. május 20. hétfő,
Bernát, Felícia napja van.
Holnap Konstantin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
