Nem tudom elmondani neked,
Hogy mennyire szeretlek.
Még, ha meg is érzed isten szavát,
Nem élheted a szépet,
Míg a csúfot nem éled, csak féled.
Nem tudom elmondani neked,
Ki az, aki varázsol veled,
S még, ha észre is veszed tetteiden,
Nem élheted a jót,
Ha a rossz ellen küzdelmed remeg.
Nem tudom elmondani neked,
Hogy ki vagy te, s nem értheted,
Hogy ki éli általad az életet,
Míg a fájdalmat nem ismered,
S az örömöt hajszolva kergeted.
Nem tudom elmondani neked,
Miért vagy, s miért szeretsz,
De, ha felismered a szeretet,
Elfoszlik a gyűlölet, s minden bűnödet
Béke és nyugalom vesz majd körül.
Nem tudom elmondani neked,
Honnan és miért jöttél,
S, hogy léted merre tart veled,
De azt elmondhatom, bár mélyen te is tudod,
Hogy te vagy isten, ki általad ragyog.
|
|
