|
 Vendég: 99
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Der Feuerreiter
Sehet ihr am Fensterlein
Dort die rote Mütze wieder?
Nicht geheuer muss es sein,
Denn er geht schon auf und nieder.
Und auf einmal welch Gewühle
Bei der Brücke, nach dem Feld!
Horch! das Feuerglöcklein gellt:
Hinterm Berg,
Hinterm Berg
Brennt es in der Mühle!
Schaut! da sprengt er wütend schier
Durch das Tor, der Feuerreiter,
Auf dem rippendürren Tier,
Als auf einer Feuerleiter!
Querfeldein! Durch Qualm und Schwüle
Rennt er schon, und ist am Ort!
Drueben schallt es fort und fort:
Hinterm Berg,
Hinterm Berg
Brennt es in der Mühle!
Der so oft den roten Hahn
Meilenweit von fern gerochen,
Mit des heilgen Kreuzes Span
Freventlich die Glut besprochen -
Weh! dir grinst vom Dachgestühle
Dort der Feind im Höllenschein.
Gnade Gott der Seele dein!
Hinterm Berg,
Hinterm Berg
Ras’t er in der Mühle!
Keine Stunde hielt es an,
Bis die Mühle borst in Trümmer;
Doch den kecken Reitersmann
Sah man von der Stunde nimmer.
Volk und Wagen im Gewühle
Kehren heim von all dem Graus;
Auch das Glöcklein klinget aus.
Hinterm Berg,
Hinterm Berg
Brennts! -
Nach der Zeit ein Müller fand
Ein Gerippe samt der Mützen
Aufrecht an der Kellerwand
Auf der beinern Mähre sitzen:
Feuerreiter, wie so kühle
Reitest du in deinem Grab!
Husch! da fällts in Asche ab.
Ruhe wohl,
Ruhe wohl
Drunten in der Mühle!
_______________________________________
A Lánglovag
Látjátok az ablakot,
és amott a rőt sipkáját?
Nincs rendjén valami ott,
járja föl s alá szobáját.
Egyszer csak riadalom van,
híd az irány, a mező!
Halld, süvít a vészcsengő:
hegyen túl,
hegyen túl
tűz van a malomban!
Nézzétek, mint vágtat ám
Lánglovag a kapun által
csont-sovány, rozzant lován,
oldalán egy tűzlétrával!
Toronyiránt, füstgomolyban
száguld ő, és ott terem!
Átrivall már mindenen:
hegyen túl,
hegyen túl
tűz van a malomban!
Messziről a rőt kakast
már annyiszor kiszagolta,
s lángot oltva, parazsat,
a Keresztet mindig óvta.
Jaj, a tetőn most Gonosz van,
Isten óvja lelkedet,
rád a pokolból nevet!
Hegyen túl,
hegyen túl
dühöng a malomban!
Egy óra sem telt bele,
a malomból – nem lett semmi;
Lovagunk eltűnt vele,
nem látta őt többé senki.
Jöttek vissza csapatokban
kocsik, lajtok, emberek,
a vészcsengő néma lett.
Hegyen túl,
hegyen túl
volt malom – most csend van.
Telt az idő, s egy napon,
a mély malompince-falnál,
ott ült Lidérc-csontokon
egy csontváz, mit lelt a molnár:
Ó Lánglovag, csak nyugodtan,
már a sírban lovagolsz!
Hozzád érnek – szétomolsz…
Ég veled,
ég veled,
ott lenn a malomban!
________________________________
|
|
|
- szeptember 19 2012 06:33:58
Szép ballada a láng-lovagról.
Igazán tetszik ez a fordításod is!
Szeretettel gratulálok: Maria 
"Ég veled,
ég veled,
ott lenn a malomban!" |
- szeptember 19 2012 18:15:11
Kedves Dávid!
Köszönöm, hogy olvashattalak.
marina |
- szeptember 20 2012 16:30:34
Érdekes vers, mozgalmas, élénk. Sikerült visszaadnod. |
- szeptember 22 2012 19:18:22
Maria, Marina, Irénke!
Köszönöm, hogy olvastatok, köszönöm a méltatást! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
