|
Vendég: 112
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Örök Ősz csöndjén….
Elment Anyám régen, – Amerikába,
kis srác voltam még ki naivan szeret,
de negyven év keserű anyahiánya
elvett belőlem valami édeset….
Örök Ősz csöndjén élt ez a szeretet,
sárguló emlékfa lombja könnye hullt.
Mint fonnyadó levélen futó erezet,
már nem táplált jövőt, – csak múltjába fúlt.
Irdatlan távolság falta az időt,
szivárvány hidat ácsolt fölé az Úr….
Ám pillérjei közt óceán habja nőtt
s mélyébe süllyedt a reménykék azúr.
Elveszett az Ősz a búcsú pillanat,
értelmetlenné vált minden dőre hit,
a végső ölelés fájdalmas vágy maradt,
egy élet elhagyta angyal őreit….
Meghalt az Anyám, – Amerikában,
de legbelül itt él örökre velem,
keblén ringat újra, – mit annyira vágytam,
s halkan suttogja: – bocsáss meg gyermekem….
|
|
|
- szeptember 22 2012 20:46:50
Gyönyörű vers!
A tartalom, a forma mindkettő remek, kiváló!
Szívszorítóan szép és őszinte hangú.
Szeretettel olvastam:Zsike |
- szeptember 22 2012 20:53:33
Köszönöm Zsike!
Sajnos pár hete elvesztettem az édesanyámat. - és nem lehettem ott az utolsó napokban sem mellette. Egy életen át vártam a csodát, hogy talán egyszer átölelhetem újra... Nem úgy alakult... |
- szeptember 22 2012 21:05:10
Drága Szisz!
Talán ez a csodálatos vers vonzott ma este ide...
Elmondhatom, hogy ha ezeket a sorokat egy papír lapon olvashattam volna, minden szavát és betűjét szétmosták volna a könnyeim, de nem moshatják el azt az érzést, ami itt maradt nekem...bámulatos ember vagy, a versben egyben gyermek és érett felnőtt férfi, aki reményét sohasem vesztette el, és mint ahogy a benneteket elválasztó óceán, úgy a szereteted iránta sem tudott elapadni,pedig a fájdalom, mely ellepte ezt a kapcsolatot érdekes módon sosem oldódott fel, és a végső út is nélküled, az ölelés nélkül megélt út lett...sirasd el őt magadban, bocsáss meg neki és magadnak.....mert úgy jó...
Ölellek...
Barátod,- Szí |
- szeptember 22 2012 22:31:57
Kedves Sziszifusz!
Először is fogadd őszinte részvétemet anyukád halálából kifolyólag.
Gyönyörű, megható, ugyanakkor szívet marcangoló a versed.
Nem lehet könnyű egy ilyen helyzetet megélni, átélni.
Szeretettel gratulálok!
Évi |
- szeptember 22 2012 22:52:39
kedves szisz!
régen jártam erre ,szomorú hírre találtam...-sajnálom.őszintén.
-kár most bármit írni...
de üt kezem,hevesebben kalapál meggyengült szívem,
öleld meg édesanyád,csak most is gondolatban,
hidd ,hogy szeretett,hidd,hogy elmenni csak úgy lehet,
ha életét csak neked adja ,most már odafent.
mine |
- szeptember 22 2012 22:54:14
a vers pedig könnyekig hatoló.. |
- szeptember 23 2012 15:19:33
Tudom örök fájdalmad, hogy elhagyott és mégis magadban érzed a hiányát.
Részvétem.
Szeretettel Joli |
- szeptember 23 2012 17:22:48
Gyönyörű vers!
Gratulálok, és részvétem... |
- szeptember 23 2012 17:45:48
Köszönöm nektek Szoszika, Varika, mimone, Joli, haszi az együtt érző kedves soraitokat.
Édesanyámnak már réges-régen megbocsájtottam. Ő önmagának azonban azt hiszem soha sem. Nyugodjék békében szegény. |
- szeptember 24 2012 13:47:44
fájdalmas-szép búcsúzás! |
- szeptember 24 2012 20:46:17
Louis |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|