|
Vendég: 38
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Eredeti elképzelés :
___________________
Mi bujkál a lelkemben,
mi oson halkan a szívemben?
Nesztelen, mint az árny, én mégis hallom,
láthatatlan, én mégis látom.
Szándékát nem tudom, de érzem,
szívem rejtett menedékét féltem.
Ámulatba ejt, mégis reszketek,
hidegen, lopva verejtékezek.
Könnyet csal a szemembe
s hívogat : gyere, gyere.
Vér izzik a szívemben,
könnyek záporoznak a lelkemben.
Egy lopott csókra gondolok,
s azok a mindent elsöprõ pillanatok!
A vágy, mely felperzselte kéjem,
s csak egyre vágytam : hogy csillapítsam éhem.
Hogy csókjával telehintse ajkam,
hogy izzó testének lüktetését halljam!
Méreg volt e kéj, mégis ittam,
hogy megöl, elõre nem tudhattam.
Õ jön, érzi minden porcikám,
s rám vár, hallom hívó szavát.
Az üres folyosón elindulok,
lépteimben emlékeket és érzéseket hagyok.
Az árny magához hív,
karjaiban vár az álom,
egy utolsó tangó : még eljárom.
Hûvös csókja megbélyegzi testem,
mérge megbénítja a szívem s a lelkem.
Utolsó pillantásom rávetem,
igen,õ az : a szerelem.
2.változat :
__________________
Mi bujkál a lelkemben,
mi oson halkan a szívemben?
Nesztelen, mint az árny, én mégis hallom,
láthatatlan, én mégis látom.
Szándékát nem tudom, de érzem,
szívem rejtett menedékét féltem.
Ámulatba ejt, mégis reszketek,
hidegen, lopva verejtékezek.
Könnyet csal a szemembe
s hívogat : gyere, gyere.
Vér izzik a szívemben,
könnyek záporoznak a lelkemben.
Egy lopott csókra gondolok,
s azok a mindent elsöprõ pillanatok!
A vágy, mely felperzselte kéjem,
s csak egyre vágytam : hogy csillapítsam éhem.
Hogy csókjával telehintse ajkam,
hogy izzó testének lüktetését halljam!
Méreg volt e kéj, mégis ittam,
hogy mit tesz, elõre nem tudhattam.
Õ jön, érzi minden porcikám,
s rám vár, hallom hívó szavát.
Az üres folyosón elindulok,
lépteimben emlékeket és érzéseket hagyok.
Egy buja, érintetlen kertbe érek,
ezernyi virág közt megint újra élek.
Kõbõl vésett padon ott vár rám,
ö : a titokzatos és buja árny.
Szellõ képében körbe jár,
fuvallatként a szívembe talál.
Titkon megsúgja nekem,
hogy mit óhajt a szívem,
s megkér teljesítsem vágyát,
hogy feledjem lelkem örökös nosztalgiáját,
s találjam meg végre életem párját! |
|
|
- január 15 2008 17:20:12
Sajnos nem tudok különbséget tenni, mindkettõ egyformán tetszik.Ügyesen megírtad. |
- január 16 2008 00:53:24
Nekem is, az elsõ egy kicst csattanosabb ,mert mibe vagyunk szerelmesek? Önmagunkat keressük a másikba vagy pedig a szerelembe magába zugtunk bele , nem? Üdv: Ildi |
- január 16 2008 06:21:05
Mind a kettõ jól sikerült. Csak így tovább! Az elsõ nekem is csattanósabb szebb, de ne dobd el mert a másik is jó. Szerettel:Kormi |
- január 16 2008 18:25:40
Örülök, ha tetszik
A vers mondanivalója egyébiránt az, hogy 2 énem van, az egyik, aki vágyik a szerelemre, a másik aki nem. Ezért éreztem szükségét 2 változatnak, mert számomra egyik érzés sem erõsebb vagy alábbvalóbb, mint a másik. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|