|
 Vendég: 107
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Este van. Dérhideg a párnám, és nehéz a takaróm.
A kopogó csendben csak a fekete árnyak
négy fekete fala ölel át oltalmazón.
Magamhoz a képzelet üres levegőjét szorítom,
így alszom el. A remélni mert álmokat a
holnapi nap felkelő tengelyére sírom.
Álmodtam. Álmomban szivárványt láttam, és százezer színt;
kettéhasított égvilágot, felhőtengert,
csillagponttá távolodó valóságfelszínt...
Most felébredvén: hallom ritmusban dobogni a szíved,
és már tudom, álom és valóság, oly mindegy,
míg látom s hiszem százezer szivárványszíned. |
|
|
- szeptember 24 2012 18:16:56
Nagyon szép, amikor az álom valósággá válik.
Kedves, remek versedhez, gratulálok: Dellamama  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
