|
Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

Mindig várom az estét
a nappalok elestét
mikor az idő lánca
a napot mélybe rántja
végre kipukkanjanak
a rég elkopott szavak
legyen minden vad emlék
üres fekete nemlét
repülve álmok fölött
élet és halál között
helyre álljon a rend
pórusaim tömje csend
semmin nem meglepődve
idő falának dőlve
tudni a pillanatot
mikortól már nem vagyok |
|
|
- szeptember 29 2012 17:00:46
Nagyon tetszett.
Nekem az írásjelek hiánya kissé szokatlan, (bár gyakran találkozni vele) de ez nem von le semmit a versed értékéből.Gondolom,célod volt vele. Szeretettel:Zsike |
- szeptember 29 2012 20:22:38
Szeretem a központosítatlan versformát, az olvasóra bízom az értelmezést, bárhova tehetsz írásjelet, több változatban is és ha sikerült jól megírnom a verset akkor, mindíg újabb tartalmat találsz. Köszönöm a dícsérő szavakat.  |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. július 04. péntek, Ulrik napja van. Holnap Sarolta, Emese napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|