|
 Vendég: 81
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Az idő múlásában
Mikor a lány, még ifjú volt,
Kedves megjelenésű volt,
Akármerre járkált és kelt,
Mindig biztos, vonzalmat lelt.
Jó lehetett azt érezni,
Hogy őt sok-sok szempár nézi,
Volt, amikor irul-pirult,
Vagy a kis szíve lángra gyúlt,
Hogy lehetett elviselni?
Mindenütt siker, de mennyi!
Sok tanulás, fiatalság,
Színpadra szerzett jártasság,
Az idő meg pereg, hamar,
De a sors, még sokat akar,
Külföldi út következett,
Két testvér együtt mehetett,
Nehezebb, fárasztó évek,
Örömteli szereplések,
Az erőnlét még nem lanyhult,
De az idő, mégis elmúlt,
Több évtizede már ennek,
S az évek, gyorsabban mennek!
A Metrón egy ifjú apa,
Kínálta: „üljön le, mama”!
A „mama”, nyögte, „köszönöm”!
Tiltakozott az ösztönöm!
Így látnak engem egyesek?
Én, öreg? Sosem leszek!
Vagy mégis? |
|
|
- október 01 2012 10:29:04
Nagyon tetszik a versed kedves Viola! Egy szépségekkel teli életút - mivel látom, hogy ez a versed is önéletrajzi ihletésű - fénnyel, pompával, sikerekkel melyet a színpadon éltél meg és végül az utolsó versszakod a máról szól, igen, sajnos az öregedés ellenszerét még nem találtál fel.
"A "mama" nyögte, "köszönöm"!
Tiltakozott az ösztönöm!"
No igen, az ösztön, de az utolsó két sorod azt fémjelzi, hogy felülkerekedett a tudat az ösztönön, hiszen:
"Én öreg? Sosem leszek!
Vagy mégis?"
Szeretettel olvastalak és gratulálok nagyon jó mondanivaló a versed.
Ölellek: Évi. |
- október 01 2012 15:46:29
Kedves Viola!
"Én, öreg? Sosem leszek!
Vagy mégis?"
Szeretettel olvastam remek versedet, nagyon tetszett.
Gratulálok:Jani. |
- október 01 2012 15:53:04
Tetszett a vers, gratulálok: morzsa |
- október 01 2012 17:15:07
Ragyogó kis vers, kedves Viola, még meg is mosolyogtattál a végén, de ugye, nem veszed bántásnak? - annyira kedves volt az utolsó két sor. Szeretettel.Zsike |
- október 01 2012 17:40:33
Tetszett a versed, kaphattam élet-utadból egy kis ízelítőt. Nem öregszik csak a testünk a lelkünk fiatal marad.
Kedves Viola!
Szeretettel ölellek: Maria |
- október 01 2012 21:34:14
Kedves Viola! Versedet olvasva én is elmerengtem az idő múlásán,hogy mennyire repül!Olykor megbotránkozunk magunkban,hogy én öreg! sajnos az idő nem áll meg.Szeretettel olvastam versedet!Ferenc... |
- október 01 2012 21:36:20
az elején a szóismétlés ront egy picit a versen...de a történet bájos nagyon...a test megöregszik, de a lélek, az örökké fiatal marad...csak így is kell, hogy érezzünk. Gratulálok versedhez szeretettel:B |
- október 02 2012 15:53:23
Kedves Évike, Jani, Morzsa, Zsike, Maria, és Ferenc!
Nagyon köszönöm kedves szavaitokat, hogy bekapcsolódtatok az idő múlásába.
Kedves Barnaby!
Hálásan köszönöm észrevételedet - éreztem én is, hogy nem stimmel teljesen, de máris kijavítottam. Tehát, az első és második sor így hangzik:
Mikor a lány, még ifjú volt,
A tavasz, boldogságról szólt,
Szeretettel gondolok Mindnyájatokra: Viola |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
