|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Kisgyermekként nem értettem soha,
mi lehet a sírásoknak oka.
Miért van, hogy néha vidám ember
néha-néha pedig meginog a kedve.
Mikor én sírtam, mindenki nevetett,
ha kellett a tejért, a tiszáert sietett.
Kisgyermekként nem értettem soha
mi lehet a nevetésnek oka.
Miért van, hogy néha bánatos az ember,
néha-néha pedig megindul a kedve.
Mikor én nevettem, köröttem sírtak,
ha kellett orvost, szomszédot is hívtak.
Ha újra felülnék a régi jó hintákra,
lenne is gondom nosza nemsokára.
Egyszer felül lennék az embereken jóval
máskor lennébb lennék, minden jóval múlva.
Ha újra hallanám a régi szép meséket
tölteném is módra a kellemes estéket.
Bár egyszer lennék gyermek utoljára
csak álljon meg a hinta ott egy éjszakára. |
|
|
- január 18 2008 09:27:57
Érdekes ez a gyermekkort idézõ vers a maga kis bájos-bánatos mondókájával.
Van persze, ahol talán javítanék:
"máskor lennébb lennék, minden jóval múlva." |
- május 16 2008 13:48:18
Kedves Tundy_Mokus!
Nem rossz a mondanivalója versednek, csak valóban, még lehetne rajta javítani, módosítani!
Nekem a vers vége tetszett inkább, ahol azt írod:"báregyszerlennék gyermek utoljára, csak álljon meg a hinta ott egy éjszakára".Ez nagyon szép mondat!
Viszont egyszer már voltál gyermek, ha nem éppen most éled gyermekkorodat!
Inkább jobb lenne úgy fogalmazni: "Bár csak lennék gyermek, mégegyszer, utoljára". Így mindjárt más lenne!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- augusztus 16 2008 10:25:35
Jaj,nagyon szép az utolsó két sor!Az érzéssel meg nem vagy egyedül,szerintem minden felnõtt lenne még egyszer gyerek,de Zsuzsával értek egyet,át kéne írnod a vers végét.Egyébként szép. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. május 19. hétfő,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
