Ünneplőt ölt a halál kertje,
Ünnepre készül, élők s halottak lelke.
Halottak napja, Mindenszentek ünnepe,
Örökre elment szeretteink, fájó néma csendje.
Ünneplőt ölt a halál kertje,
Újra éled a gyász, a veszteség érzése,
Beléd hasít a fájdalom, s körbekerítenek,
Eleven a holtnak, egymásnak így üzennek.
Ünneplőt ölt a halál kertje,
Relikviákként hullanak az ágakról a földre,
Búcsút intenek a sárguló falevelek,
De a csupasz fák koronái, majd újra élednek.
Ünneplőt ölt a halál kertje,
Meghatódottságunk bennünk a sír csendje.
Opálos aranyban, ragyog a gyertyák lángja, fénye,
Élő vibráló melegük szeretteinket éltetik ott mélyen
Ünneplőt ölt a halál kertje,
Krizantémok gömbje a sírhantok éke,dísze
Élő virágok bóbitái, égő mécsesek,
Vörös narancsban,az alkony homályát felmelegítve.
Nagyon szép, halottainkra emlékező versedhez gratulálok!
Tetszik, ahogy a versszakok első sorai megismétlődnek, ezzel is kiemelve halottaink ünnepét.
Szeretettel: Zsuzsa
hzsike - október 30 2012 14:24:38
Nagyon szép, érzékletes emlékezés.
Szeretettel olvastam kedves Etusom:Zsike
Dellamama - október 30 2012 15:09:59
Nagyon szépen adtad vissza a halottak napja szomorú hangulatát .
Szeretettel olvastam, gratulálok: Maria
Zsolesz25 - október 30 2012 15:33:15
Szép ez a kert, még akkor is ha a halál kertje. A krizantémok gömbje gyönyörű. Zsolesz
Jack51 - október 30 2012 18:51:40
Kedves Etusom!
Erről a szomorú eseményről, nagyon érzékletes szép verset írtál.
Szeretettel gratulálok:Jani.
szomorufuz - október 31 2012 18:37:43
Kedves Eta!
Megható, szép versedet szeretettel olvastam.
Gratulálok -Szomorúfűz
rapista - november 02 2012 09:17:43
a bokorrímek valami a krónikások vala-vala rímeire emlékeztető hangulatot adnak, ami a temető monotóniáját jelképezi...
