|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Bús síron hullatod könnyed
imát rebeg reszkető lángod,
és holnap tortán nevet fényed
füstöd pezsgő illatába mártod.
Tested adod örömnek, s gyásznak
lábad előtt térdel az égő bánat,
s kacagás rázza szirmát a virágnak
s boldog az ki elfúj, s nagyot kívánhat.
Bár lehetnék én is olvadó viasz csupán,
ki könnyet mosolyog a szürke mára,
s mint olvadó gleccser a nap derekán
belecsörgedeznék a halál tavába. |
|
|
- november 02 2012 13:05:24
Szép vers a gyertya életéről, mely az olvadt viasz létében-halálakor- a "halál tavában" nyer örök nyugodalmat.
Gratulálok versedhez: Zsolesz |
- november 02 2012 17:36:16
Élmény voltál!
kata |
- november 02 2012 19:11:14
Szia janus!
Szépen gördülnek a verssoraid. A láng egy újabb gyertyával ismét életre kel...
Grt.  Sancho |
- november 03 2012 20:37:14
Szeretem a gyertyákat, a mécseseket.
Nagyon szép utat mutatsz be versedben.
Gratulálok - szeretettel - Szomorúfűz |
- november 07 2012 15:02:27
Sziasztok!
Nagyon köszönöm!
Janus |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 04. kedd,
Károly napja van.
Holnap Imre napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
