|
 Vendég: 40
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Olyan vagy, mint egy meggyötört rugó,
úgy feszülsz, mint az istrángon a ló,
s mint papírlapon elpattant ideg,
az indulathoz úgy nő a szíved,
a két karod, mint földbe vert karó,
a vésőidtől megkövül a szó,
úgy feszülsz, mint az íjon az ideg,
és úgy ölelsz, hogy fojtson a hideg,
de vízpartodon kővel szöszmötölj,
a hullámokkal sohase pörölj,
szívd tüdődre a nagy víz illatát,
és nézd a tükrét. Szúnyogot se ölj,
a harmatcsöpptől zöldet örökölj,
s a túlsó partról álmodd át a fát. |
|
|
- november 05 2012 11:02:21
különleges kifejezésmódot használsz,egyedi a versed.. |
- november 05 2012 12:02:07
Tetszett a kifejezésmód. Szeretettel olvastam:
Zsike |
- november 05 2012 12:48:37
Kedves Mityka!
Nagyon szép szonettedhez gratulálok, tetszett!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- november 05 2012 14:14:27
Gratulálok, ez a versed kiválóan megfelel a klasszikus petrarcai szonett formai és tartalmi kívánalmainak, hiba olyan nagy divat "feszegetni a határait". Nálam az jelenti a többletértéket, hogy míg a kvartinák sorai valamiféle visszafojtott, feszültséggel teli dinamikát rejtenek, addig a tercinákból megbékélés, nyugalom sugárzik. Körülnézek még... |
- november 05 2012 17:38:02
Gyönyörű...
Csupa dinamika.
És a végefelé valóban lecsendesül, megbékél, elpihen. |
- november 05 2012 19:20:54
Szonetted mily gyönyörűség |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 06. csütörtök,
Berta napja van.
Holnap Ibolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
