|
 Vendég: 50
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Kócos szél suhant át a fák koronáján,
és a távolba tűnt. Talán álmok nyomán
érkezett, s az álmok tengerén át elszállt
a végtelenbe; most onnan kacsint le ránk.
S az égen kótyagos gyertyalángok gyúlnak,
a Hadak Útjára fényszekeret tolnak.
És víz fut alatta kacskaringós völgybe,
ahol még a fűz is ezt suttogja: "Lökd le
az égről a felfújt csillagot!" Most mi lesz?
Helyetted dönteni nem tudok, hiszen
más vagy, és én is más vagyok, de mégis
a Hadak Útjára követnélek én is.
És ott, a Holdon, ha cirmos éj is köszönt,
ne félj, melletted leszek, akár az ördög
kísértés idején. Csak ne félj, ne remegj,
a Holdnál az Úr van a mi fejünk felett!
És a Földön pirkad, egy álomkép illan,
mint apró füstgomoly a végső papírra.
Széllebbentett fátyol, eldőlt tintásüveg
félretolva, az asztalon imát rebeg,
ahogyan a Jézussal kacérkodó
apáca lelkéből felszínre törő szó.
És én vagyok e szó, s te vagy apácája
annak az érzésnek, mi szívem táplálja.
Most is itt ólálkodsz gépezetbe bújva,
hiszen ez a rendszer az újkor virtusa.
Kukucs! Kukucs! - Nem látsz? Még most is itt vagyok
előtted, mint a bűn, mi szívedig hatolt
a szerelem furcsa játékában, mivel
ritka kincs - szellő ének -, ami így zizeg:
Szeretlek téged! |
|
|
- november 06 2012 09:15:19
Istenem de szép! Kis borsócskák futkosnak rajtam. Gyönyörűséges ez a vers, annak minden sora, ez egy mindennel felérő, nagyon szép vallomás.Kívánom,érje el a célját.
Szeretettel:Zsike |
- november 06 2012 17:57:30
 Hát, mit írjak erre? Örülök, hogy tetszett szerelmi vallomásom minden egyes sora, már csak annak a lánynak kell, hogy tetsszen, akihez íródott.
Köszönettel: Oratus |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 21. kedd,
Dániel napja van.
Holnap Magdolna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
