|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

Hogyha egyszer írni kezdtél, nehogy abbahagyd!
Nem is tudnád, hisz szavaknak örök rabja vagy!
Ez a rabság felemelő, magasztos és szép,
tornyosul az agyadban a sok gyönyörű kép!
Megosztod az olvasóddal bármi is legyen
ihlet-tündér játszik Veled kicsi szíveden,
nem hagy ő el amíg élsz, mert örökké szeret,
hallgasd mit mond, írd le gyorsan, töltsd be szereped!
Ugye tudod, az a szerep, írni kell Neked,
varázslatos mese, mámor, úgy özönlenek,
így maradsz Te fiatal, ha lelked kitárod,
írd le gyorsan mire gondolsz, mi a szép álmod?
Írd le azt, hogy álmodból a valóság felé
visz az utad gyönyörű szép idő kerekén!
Szárnyaljon a képzeleted, ontsd a szavakat
szikrázó szép napsütésben add Te MAGADAT!
Melengeti a szíveket, gyöngy a mosolyod,
olvassák a szép versedet, nagyon akarod!
Szól a tudat, ne hagyd abba, gyönyörűen szép,
vers-és prózaíró vagy Te, felemelő kép!
Nincs is attól szebb, mint ahogy írod versedet,
átszellemült gondolatok ott vannak Veled!
Taníts, nevelj, szórakoztass, könnyedén teszed,
életed is erről szól mert tudod szereped,
életed is erről szól, mert nagyon szereted! |
|
|
- november 06 2012 07:15:08
Ha tehetném, most vastapsot generálnék a nagyra becsült közönség soraiban! Bátorító, buzdító szépséges versedhez szeretettel gratulálok: Zsuzsa   |
- november 06 2012 07:48:06
Kedves Zsuzsa!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál, véleményeztél és hallom a tapsot a "nagyra becsült közönség" soraiból. Nem könnyű, mit nem könnyű, lehetetlen abbahagyni, aki egyszer elkezdett írni! De ne is tegye, hiszen én úgy gondolom, hogy aki publikál itt vagy bárhol máshol érzi ezt a felemelő érzést, mely az írás ad neki. Én mindenkit arra szeretnék buzdítani e kis szösszenetemmel, hogy igen, írni kell, ha tornyosulnak a gondolatok és van mondanivalója az embernek. Ez az életünk, ettől (is) szép az életünk! Hiszen mindenki a tudása legjavát adja, kitárja szívét, lelkét, megosztja fájdalmait, örömeit, teszi ezt mindazért, mert szüksége van rá neki is és az olvasóknak is - én legalábbis így gondolom -.
Egyébként az ihletet ehhez a vers szerűségemhez Zsike tegnapi nagyon szép verse ("Csitul bennem" c.) adta, gondoltam, hogy tovább folytatom a gondolatait. Majd kiderül, hogy sikerült-e, de remélem, hogy igen.
Szóval kedves írótársaim, klubtársaim, régiek, újak, írjatok!!!!!
Szeretettel: Évi.   |
- november 06 2012 08:58:48
Sikerült, persze, hogy sikerült Évike!
Sokunk helyett írtad meg az érzést, ami csak annak az embernek a gyönyörű "tulajdona" kincse, aki alkot. És ez sok mindennel fölér.
Gratulálok szépséges gondolataidhoz, versedhez.
Nagy szeretettel, örömmel, olvastalak most is.
Zsike |
- november 06 2012 09:32:03
Kedves Zsike!
Nagyon szépen köszönöm értékes véleményedet és örülök annak, hogy sikerült tovább folytatnom a gondolataidat. Igen, én is úgy gondolom, hogy az írás szeretete némi tehetséggel párosulva, melyet génjeinkben hordozunk gyönyörű kincs, melyet vétek nem a felszínre hozni. Úgy gondolom, hogy aki publikál mindenki átéli ezt a különleges, semmi máshoz nem hasonlítható élményt.
Köszönöm szépen kedves szavaidat.
Szeretettel: Évi.   |
- november 06 2012 11:13:39
Drága Barátnőm!
Nagyon egyetértek verseddel és kiegészítéseddel.
Ismersz már annyira /versreimen és prózáimon keresztül/, hogy láthatod, minden egyes sorom életem eseményeiről szól.
Nem is tudom mi lenne velem, ha nem írnám ki magamból búmat,bánatomat, örömömet stb. Megkönnyebbülök tőle!
Gratulálok, ölellek: Pircsi   |
- november 06 2012 11:42:50
Kedves Évike!
Úgy van, ahogy versedben leírtad, aki egyszer "belekóstolt" a vers- vagy prózaírásba, az nem igen fogja abbahagyni, legfeljebb egy időre, aztán visszatér. Én is valahogy így voltam az utóbbi időben, és voltak olyan évtizedeim, amikor igen megritkultak az írásaim. Azonban az irodalmi klubok létrejöttével ismét folytattam ezt a fajta tevékenységemet is. Számomra is kellemes élmény, ha kiírhatom magamból bánatomat, örömömet, és gondolom mindenki más is így van ezzel.
Szeretettel: Zsuzsa
     |
- november 06 2012 12:25:54
Nekem már megint nem maradt semmi hozzáfűznivaló.Előttem elmondtak mindent.
Mindig szívesen olvasom írásaid.
Laci |
- november 06 2012 12:38:13
Drága Barátnőm!
Nagyon-nagyon örülök, hogy itt vagy. Tudom, ismerem az írásaidat, tudom, hogy nem fantázia amit írsz, hanem valóság. De nagyon jól teszed, hogy kiírod a bánataidat, örömeidet, mindennapjaidat.
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál, véleményeztél, elmondtad a témával kapcsolatos gondolataidat.
Szeretettel ölellek és puszi: Évi.   |
- november 06 2012 12:49:16
Kedves Zsuzsika!
Nagyon szépen köszönöm, hogy megtekintetted versemet és elmondtad tapasztalataidat. Nekem olyan még nem volt, hogy hetekre, hónapokra "leálltam volna", olyan már volt, hogy rosszabb volt a hangulatom, vagy anyuval több gondom volt és akkor nem jöttek a gondolatok, Tündi is hallgatott. Nyilván függ a hangulattól is, a pszichikai-fizikai fáradtságtól is, de olyan is van, hogy jönnek a gondolatok, 1o perc alatt megírom, mert én nem variálok, jegyzetelek, javítok, húzogatok, satírozok - én úgy nem tudok -, hanem egyből gépbe írom a vers szerűségeimet is és a prózáimat is. Ha érzem, hogy egyből nem jön össze - ami nem nagyon szokott előfordulni - akkor hagyom, nem érdekel tovább.
Szerencsémre apukámtól örököltem ezeket a géneket, visszaemlékszem ő ugyanilyen volt, pillanatok alatt megírt egy 15 versszakos, értelmes mondanivalójú, jól rímelő, ritmizáló verset.
Én csak azt tudom Neked is mondani Zsuzsikám, mint a többi kedves klubtársamnak, hogy mindenki írjon, ha általa megkönnyebbül - bármilyen okból kifolyólag is volt szomorú - nem szabad róla leszokni, no meg nem is lehet, ezt tudjuk mindannyian.
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Évi.   |
- november 06 2012 12:50:15
Kedves Laci!
Nagyon szépen köszönöm, hogy megtekintetted írásomat.
Szeretettel: Évi.   |
- november 06 2012 13:02:30
Kedves Évike!
Megértem, hogy Te nem "variálsz", bár a Varika nevet adtad magadnak. Én is érzem a gördülékeny, jól ritmizáló és rímelő verseidből, hogy a gondolatokat gyorsan követi a tett!
Egyébként én is úgy vagyok vele, hogy nem erőltetem, ha nem jön össze valamiféle épkézláb "szösszenet". Ha meg összejön, én is próbálom azonnal gépre vinni!
Az alkotásaim megritkulása nálam is inkább a gyermekvállalás -nevelés és a munkahelyi elfoglaltság időszakában volt. De a gondokról, bánatokról akkor is írtam néha, csak nem volt, aki akkor elolvassa. Szerencsére, most csak az nem olvas, aki nem akar!
Szeretettel: Zsuzsa
     |
- november 06 2012 13:07:57
Évikém!
Én is azt mondom amit Laci!
Az előttem szólók már learatták az én mondanivalómat is!!
Tanítani, nevelni és szórakoztatni. Ez a feladata annak aki tollat ragad.
Szép gördülékeny írásodhoz szeretettel gratulálok!
Ölellek: Marika     |
- november 06 2012 14:53:56
Kedves Zsuzsikám!
Megpróbálom röviden elmondani - bár erről már írtam egy prózát - a nicknevem történetét. Köztudott, hogy a vari az egy majomféle Madagaszkár északkeleti részén a Masaola- félszigeten él csupán.
Amikor a második unokám 4 éves volt - még akkor velünk laktak - nagyon sokat meséltem neki, játszottunk. Eljátszottuk a Hamupipőkét és abban volt egy varázspálca. Abból ered a nevem. Az unokám úgy szólított, hogy varázspálca, mert tudta, hogy az a meséhez tartozik és akkor mesélek neki. No ebből a varázspálcából lett később már csak vari - mert ez már rövidebb volt - és a legutolsó változat a varika így kicsinyítő képzővel. Azóta is varika vagyok neki, nem mama, hanem varika mama. Ezt annyira megszoktam, hogy így lett a nick-nevem is varika. A 12-es szám, az a kedvenc számom, nincs jelentősége.
Sóval tökmindegy, nem is ez a lényeg, tényleg nem variálok, ahogy érkeznek a gondolatok egyből rímesen, ritmusosan úgy írom a vers szerűségeket. No hát erőltetni én sem szoktam, abból semmi nem lesz. Én nagyon örülök, hogy vannak az irodalmi klubok amatőrök részére, mert valaki azért mindig csak elolvassa az írásainkat, véleményez, az nem érdekel ha nem véleményeznek mindnyájan, de ha a számláló pörög, akkor van remény, hogy olvasnak is.
Nagyon szépen köszönöm, hogy visszanéztél tapasztalataidat megosztva velem.
Szeretettel: Évi.   |
- november 06 2012 14:58:55
Marikám kedves!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál, köszönöm kedves szavaidat,mindig szeretettel látlak és várlak, te ezt tudod!
Szeretettel: Évi.   |
- november 06 2012 18:14:29
Kedves Évike!
Kitűnő vers, pontosan így van. Különösen annak, aki egyedül van, szinte az életet jelenti. A gépen keresztül, emberek között vagyok, igaz, csak virtuálisan, de ez is boldoggá tesz.
Szeretettel gratulálok. Viola |
- november 07 2012 03:40:55
Kedves Viola!
Nagyon szépen köszönöm, hogy meglátogattál kedves véleményeddel. Igen, végül is teljes mértékben igazad van, jó ez az internetes világ, hiszen aki egyedül van, még sincs egyedül, mert tud kommunikálni barátokkal, ismerősökkel és tulajdonképpen ismereteit is bővítheti szinte minden témakörben.
Szeretettel: Évi.   |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. április 19. szombat, Emma napja van. Holnap Konrád, Tivadar napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|