|
Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Suttog a szél, dalol a madár,
a jáde zöld rétet még nem érte halál.
Még nem ért ide a gyászolók hangja,
a fegyencek megbánt, kegyet kérő dala.
Még óvón ölelte a fiú a leányt,
a szorításból tudta ideje lejárt,
de nem akart menni, harcolni, veszni,
félt, ez alkalommal nem fog vissza jönni.
A lány is csak kérte "Maradj itt velem!"
S a fiú már könnyezett, fájt ez a szerelem,
de nem volt mit tenni, szent volt a parancs,
a játék elkezdődött, a sárban nyomot hagyott az elmenő bakancs.
A lány nem kiáltott, némán nézett utána,
nézte, ahogy kedvese besétál egy rég elveszett csatába,
s csoki haját hirtelen fújni kezdte a szél,
s az eső is esni kezdett, de nem kék volt, hanem vér.
Már vörös borított mindent, elhalkult a csata,
törött volt a váza, a dinó, a hajas baba....
S megannyi holttest és egy ezüst-szőke hajú
fekete kabátban amin ott ült egy varjú,
aki csak zengett, dal lengte be a tájat
hírt adva a veszteségről a lánynak, a világnak. |
|
|
- november 06 2012 18:48:00
Alexa!
Nagyon megható, szép balladádhoz gratulálok: Pircsi |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|