|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Állt ott magányosan, tisztás kellős közepén,
a fenyőfák királya, a pázsit kusza fövenyén.
Nem látták Őt sokan, méltóságos létét,
csak egy erdész várta, s véste rá fejszéjét.
Minden karácsonykor csúcsán csillag ragyog,
láthatatlan koronát, neki a Nap adott.
Éjjelente halkan vigyáztak rá a csillagok,
nem zavarta álmát, az üvöltő farkasok.
Szellőnek mély csöndje, járta át a törzsét,
virágok illata, lengett be sok tüskét.
Erdőlakó barátunk álmából felébredt,
végnapját megadta, a hatalmas fenyőnek.
Kiélezve ott volt kezében a balta,
éles hegyes élét a fába belecsapja.
Nyikorgott-csattogot összedőlt a nagy fa,
soha nem lesz többé, boldog karácsonyfa... |
|
|
- november 08 2012 15:34:26
Szomorú vers!
Én nem vágnám ki a fákat, ott szépek az erdőben.
Szeretettel olvastam, sajnos valóságos eseményről írtál!
Üdv: Dellamama   |
- november 08 2012 16:14:12
Kedves Zsolesz!
Szeretettel olvastam környezetvédő szép versedet, nagyon tetszett.
Gratulálok:Jani. |
- november 09 2012 08:35:44
Köszönöm, hogy ítt voltatok és olvastátok versem. |
- november 10 2012 18:07:47
Szeretem a természetet, kedvelem a fákat, a fenyőket. Télen is olyan csodálatos hangulatot adnak, üdítőleg hatnak színei.
Sajnálattal látom a barbárságokat.
Gratulálok versedhez. Szeretettel - Szomorúfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. július 12. szombat,
Izabella, Dalma napja van.
Holnap Jenő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
