|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Hogy mért nevezték ígyen, nem emlékszem,
de látom anyám a dologtevésen,
csak tett-vett, így-úgy, ezzel is, meg azzal,
s meg-megterült az öreg konyhaasztal,
volt liszt, tojás, edények meg a hála,
hogy örömöt főz megint vacsorára,
az elejét már nem emlékszem újra,
csak azt látom, hogy jó laposra gyúrja,
és hajtogatja, csíkra-szögre vágja,
míg beigyekvődik a csorba tálba,
nincs pihenés, de az a két kéz bírja,
a fölszelt hagyma beleül a zsírba,
majd paprika, fedő az izga gőzre,
s pont annyi víz, hogy erejét legyőzze,
idő után, hogy sűrűjét fokozza,
a vájling vízből kiszűrt krumplikocka,
s míg ráéheztem, azt se vettem észre,
hogy volt idő az összeérlelésre,
aztán az Édes újabb tüzet szított,
meg-megforgatva épphogy rápirított,
nagy íze lett, s most itt cuppog az élmény,
a pirosra sült tészta reccsenésén. |
|
|
- november 12 2012 11:59:39
Kedves Mityka!
Örömmel olvastam ezt a versedet is, gratulálok!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 18. vasárnap,
Erik, Alexandra napja van.
Holnap Ivó, Milán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
