Napkorong

Kopogtak a cipők, mentek az emberek,
a színház parkettáján, sokan jártak-keltek.
Csöngetett a néni, most már be kell menni,
színi előadás, a kezdetét veszi.

Játszottak a mesterek, a színpad tágas terén,
halkuló léptekkel, egy szellem suhant belém.
Átjárta testemet, a fagyott árva lélek,
ridegségét tapasztaltam, az öröm nagy fényének.

Véget ért a darab, a nézők hopp, eltűntek,
felzaklatott légkörben, a hevesség lecsüggedt.
Hátra maradt árnyak, hangtalan lépések,
a Színház lépcsői, most újra békések.

Hozzászólások

mamuszka - November 15 2012 10:01:12
Hangulatos, de nekem szomorú valóságot is jelent.
"Színház az egész világ"
a nézők eltűnnek - és a színház üres marad és a béke szomorú

lehet, hogy csak én képzeltem bele, saját hangulatom vetülete

üdv. mamuszka

morzsa24 - November 15 2012 10:03:36
Vizuális vagyok, nagyon beleéltem magam versed hangulatába.
Színházat játszunk mindannyian.
Nagyon tetszik a versed, gratulálok!

Zsolesz25 - November 15 2012 12:12:31
Sziasztok! Köszönöm, hogy itt jártatok. A szellem valahogy úgy suhan bellém, mint az előadás szelleme, színészek "mesterek" lehetnek igaziak, de valóban, mint minden ember színész, "Színház az egész világ, így is értelmezhető.
Az olvasóra hagyom, versem megfejtését!
Zsolesz

100szorszep - November 15 2012 15:49:53
A színház szelleme érinthetett meg..
A katarzis az előadástól függő!
Üdv. kata

novak0411 - November 15 2012 19:08:58
csatlakoznék Mamuszkához
nekem is ez jött le
gratulálok
Laci

Zsolesz25 - November 15 2012 19:15:38
Kedves Kata és Laci! Köszönöm, a hozzászólásaitokat, nagyon örülök,hogy ismét elolvastátok a versem! Zsolesz

Dellamama - November 15 2012 19:44:31
Kedves Zsolesz!
Valóban, értelmezhetem akárhogy és gondolhatok Shakespeare mondására is.
Tetszik a versed, gratulálok: Dellamama

Zsolesz25 - November 18 2012 14:45:32
Köszönöm Mária, hogy megtiszteltél ismételten a jelenléteddel. Tartson ki továbbra is az érdeklődésed írásaim felé. zsolesz