|
 Vendég: 99
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Te vagy az hát, ki saját magadnál
Is jobban szereted, s elvitted gyermekem.
Csókkal becézed, s öleled magányát.
Nézz rám, s tudd, hogy szeretem.
Te vagy tehát, ki a helyemre lép. Nézd õt, mint önmagad.
Szépek a szemei. Nekem is tetszik, nemcsak neked.
Szerethetõen bohó, léha és konok néha,
S én az életét most neked adom. Igen.
Teljesen, bízva, hogy megóvod, pedig hogy
Õ hirtelen ellopta tõlem a szívét,
S adta neked, ki kedvesebb és jobb.
Hitte õ és higgye csak, hisz nekem ez minden megér.
Szíve az én szívem is, mindenki beleláthat.
Múltam rejtõzik rezgõ tekintete mögött.
Az én szemem tükre gyermekkorának.
Rosszalkodott sokat. S hogy ringattam õt !
Keblemre gyermekem hiába zártam,
Hisz tiszta levegõt kívánt, s a fénynek örült.
Játszott sokat. Mellemrõl leszakadva
Távozott csöndesen a karjaim közül.
S mikor már hitte nagy és erõs, újra gyengéd
S szeretõ volt hozzám, mint ki ölelésre szomjazik.
De mégis más volt, világos nekem már rég !
Észrevette szemem, mosolyom árnyait.
Ziláltnak vélt, s ok nélkül ingerülnek,
S kihagyó emlékezetemet nehezen bírta,
De érzéseink egymástól távol nem kerültek.
Sokszor esténként örömmel hagyott magamra.
De mi számít ! Fogd és szeresd lényét,
S ne légy féltékeny, ha szeretete visszanéz
Az enyémre, mert mikor hozzád ér, melengeti az emlék,
Egy szívre vágyik, mely mindent felidéz.
A kéz, a kar, mit nyújt, s kitár, engem hiányol,
S elveszett Édenét keresi szüntelen,
Lágy csókjai, mik hullnak ajkáról,
Mind az én csókjaim. Adós velük nekem. |
|
|
- január 19 2008 20:54:52
Kedves Joli! Nagyon mély, nagyon kemény és egyben nagyon puha szelid érzésekrõl írtál, nagyon szépen... Szeretettel:Ildi |
- január 21 2008 02:45:21
Felvetõdött a kérdés bennem hogy most ki kire féltékeny? Az anya a gyermekére? Vagy aki elvette az anyától a gyermekét? Nagyon mélyen el kell ezen gondolkodi! Így csak a gyermek a szenvedõ alany.A szülõ a nagy szeretetével sokat árthat. De lehet hogy tévedtem és rosszul értelmeztem a versedet. Puszi Babian. |
- január 21 2008 16:05:56
Senkire nem vagyok féltékeny, csak abba gondolj bele, hogy a gyermek honnan indul el is mit tanul, és igazából szerintem mindannyian azt az érzést keressük életünkben, amit anyánk mellett éreztünk, és ha ez összejön az életben egy partnerrel, akkor minden nagyon jó, de ha mégsem akkor .... ". Adós velük nekem" gondolom ez zavart meg. Olvasd újra. Köszi   Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
