|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Ott él őstől fogva
sejtekbe kódolva
a lélek verméből
mélyvörös terméből
beolvad agyamba
nem hagyva magamra
rágja mint az almát
testem hűs nyugalmát
hogy a hús feszüljön
vad haragot szüljön
szorítja torkomat
erővel fojtogat
azután kitörjön
mindent elsöpörjön
mérgét kifolyatva
itt hagyjon magamra
- mindig lesben állva
alkalomra várva -
hogy valahol mélyen
szunnyadni térjen
|
|
|
- november 27 2012 20:14:37
Nagyon szép kdves Prot.
Szeretettel:Zsike |
- november 27 2012 20:33:13
Köszönöm  |
- november 27 2012 21:55:46
Szép a versed, a düh ott szunnyad benned, várja, hogy ki törjön, de ezt te ne engedd meg...
Zsolesz |
- november 28 2012 08:46:41
Kedves Prot!
Ez a "Düh", mint vulkán tört elő, szerencsére a végére szunnyadni tért.
üdv:gufi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 11. péntek,
Teodóra napja van.
Holnap Mária napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
