|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Mondd mitõl lett szívem,
Fájó sebektõl véres,
Múzsa!
Mitõl gyötörsz, s kínzod elmém
Naponta!?
Láss rám, ezer és ezer éjjelen,
Suttogd a Holdnak, ha féled szellemem,
S békében hagylak Én,
Én a rettentõ szülemény,
Ki titokban láttam meg
A Napnak sugarát,
S Téged a karzatnak homlokán,
Dalolva ajkaid között.
Beléptél az ajtón,
S mellém sodort az Élet,
Így lettél bennem örök végzet,
S halhatatlan fájdalom.
Minden pillanat,
Mi elkövetkezett,
Neked ajánlottam,
Neked, s érted adtam,
Kedvesem.
Vezess hát le,
A kínok fedélzetérõl,
A titkok mezejére Kedvesem,
S minden további titkunkért,
Az örök élet vár reánk,
Ha felfedez a Világ,
Akkor is,
Carissime!
2007.07.13. |
|
|
- január 20 2008 09:50:36
Szép kifejezésekkel vezettetted le magad a kínok fedélzetérõl. |
- január 21 2008 06:05:42
Egyetértek denessel szép a kifejezéseid. Jól sikerült vers. GratulaÜdv.Kormi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. december 22. hétfő,
Zéno napja van.
Holnap Viktória napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
