|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Szeptember vége volt,
Napot, nem takarta felhőfolt.
Ez is egy boldog napnak indult,
Ám egy mondattól, minden, minden beborult.
„kicsim, elmúlt a láng”, mondat, az agyamba fúródott,
Lelkem elájult, szívem visítva dobbant, majd zsugorodott!
Nem! Az nem lehet! Szívem földre esett, könnyem a porban elterült,
Út porából font, súlyos, nyomorúságos, fojtogató palást, vállamra került.
Szívem csak rohant bolondul, izzadtan, zokogva vágtázott,
Egy csomó jajfa, ragyaverte törzsének nekicsapódott!
Már nem sírok, lelkemre sült az utolsó csepp könnyvizem,
Őt magát, helyét szívem trónusán, halálomig őrizem,
Áldott legyen mással is a csókja, áldott legyen minden napja.
Legyen élete szép! Isten, ahogy a csillagokat az égre hordja,
Ott magasan, már mozdulnak, lent a víz szalad,
Benne csak egy, a kő, kő az mozdulatlan marad. |
|
|
- december 02 2012 10:43:11
Költeményed nagyon,nygon jó.Érdemes elovasni.Elemér |
- december 02 2012 13:31:35
Fájdalmasan gyönyörű sorok.
"Már nem sírok, lelkemre sült az utolsó csepp könnyvizem,
Őt magát, helyét szívem trónusán, halálomig őrizem,
Áldott legyen mással is a csókja, áldott legyen minden napja."
Mikor az ő boldogsága mindennél fontosabb nekünk.
Ölellek szeretettel - Füzi |
- december 02 2012 15:23:04
Mélyreható szép gondolatsor.
A kő bizony nehéz, néha törhetetlen.
Szeretettel Joli |
- december 02 2012 15:26:08
Elengedni is szeretettel lehet, hogy az ne sebezzen.
Szép volt, az is marad.A vers példaértékű! |
- december 03 2012 05:32:49
Köszönöm kedves szavaitokat |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. május 15. péntek,
Zsófia napja van.
Holnap Botond, Mózes napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
