|
 Vendég: 106
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Fénysodrásból
hajlik sötétbe
át
az
este
hajók sodródnak fakó végtelenbe
fényük szitál
partra vet szilánkot
elmos a víz
törékeny álmot
remegést
ki nem mondott szavakat
kacéran szívbe hasadó
nevetést
riadt lángot vet ablakomra
egy
gyertyaszál
várakozás
eljövetel
hajamba fúr
a szél
míg
hasáb fáért kilépek
csikorgó csend
mindenütt
csillogó magánykalickám
hosszú éjre vetve
elfutott
múltfoltozó kísértetem
ködbe veszve... |
|
|
- december 03 2012 18:24:50
Kedves Mazsu!
Esti soraidban megbúvik az Advent pislogó lángja. Igaz a
magánykalickád ajtaját is zárva látom, legalább decemberben ki kellene nyitni!
üdv:gufi |
- december 03 2012 19:06:12
Átéreztem versed hangulatát.
Formailag is tetszik, gratulálok: Dellamama |
- december 04 2012 17:07:18
Kedves Mazsu!
Magányosság érzését árasztja versed. De talán jó lenne Gufira hallgatnod, és magánykalickád ajtaját legalább most hagyd nyitva, hogy a szeretet be tudjon lépni!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
