|
 Vendég: 93
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Házak romjai közt sétálok egy úton.
Körbenézek, hogy lássak valakit újból.
De csak a zord, hideg szél fújja arcom.
Lelkembe az érzés mély jeleket karcol.
Felnézek az égre, a nap sehol sem látszik.
A vihar szele, csak fekete felhőkkel játszik.
Sehol egy lélek, halott mindenki.
Nem lehet az érzést megismerni.
Letargia vette birtokba az idő trónját.
S nem kel föl, csak kihirdeti az életben az utolsó órát. |
|
|
- december 07 2012 14:49:46
Kedves Tomi!
Fantasztikusan szép!  Igazán nagyon tetszik!
Szeretettel: Vali.  |
- december 07 2012 15:48:52
Szépen írsz, de versedből a letargia az elkeseredettség árad.
"Sehol egy lélek, halott mindenki"- mintha az alvilágban járnál.
Gratulálok: Dellamama  |
- december 08 2012 13:55:42
Sokszor ölel magához bennünket a szomorúság.
Azután egy reménysugár újra éled.
Gratulálok - szeretettel - Szomorúfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
