|
Vendég: 109
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Tavasszal a réten,
Pitypang nyílik mindig,
Befedi a zöldet,
Fűhöz éppen illik.
A zsibbasztó télből
Kilépve zsong minden,
Kikeleti széltől,
Pezsdül a lét itt lenn.
Egyszerűségével
Elfedi a kertet,
Vágya mégsem ébred,
Illata ellebben.
Koronája sárga,
Királynőként hordja,
Napsugár a párja,
Eső a bolondja.
Mikor megöregszik,
Fehér bolyha lészen,
A széllel verekszik
Csillagként az égen.
Fehér csillagocskák,
Bolyhai úgy várnak,
Álomszárnyon s tovább
Szélparipán szállnak.
Fújja gyűszűnyi száj,
Apró kezek tépik,
Repülniük muszáj,
Fel a magas égig. |
|
|
- december 08 2012 07:22:50
Szépet "festettél" Szinte látom saját kertemet, tavasszal.
Verselésedhez gratulálok: Dellamama |
- december 08 2012 14:02:48
Bár szép a tél bentről - az ablakon át, de milyen jó lenne pitypangot mosolyogva nézni és a méheket, bogarakat táncolni virágja felett.
Nagyon szép a versed. Szeretettel - Szomorúfűz |
- december 08 2012 16:38:52
Kedves Elemér!
Igazi kis tavaszt varázsoltál verseddel, bár odakint rázza az ablakot egy dühös vénember és zúg tele torokból, nyirkos fagyot lehelve.
üdv:gufi |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|