|
 Vendég: 30
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Emlékképek zivatara
Hókucsmába burkolózott
a Kárpátok minden csúcsa,
és az Alpok összes búbja,
délceg fenyők ágait
hópelyhek súlya húzza.
Olykor a Nap vakmerő,
a felhők mögül előbújna,
de a szél hideg, s ő azokat
szemtelenül oda, odafújja.
Elhalkulnak patakok, folyók,
tükörré dermednek a tavak,
rájuk fehér hópaplan tapad,
nádasokban madarak bújnak,
s a csendben nincsenek szavak.
Olykor a Nap vakmerő,
pillantásnyi időre kint marad,
de a szél hideg, sugaraiba
szemtelenül beleharap.
Hótakaró alatt a nagy medence,
az Alföld s a Róna,
készülünk karácsonyra,
kisszobánkba vágyik már
egy délceg fenyőfa.
Olykor a Nap vakmerő,
rákacsint az éjben egy Csillagra,
de a szél hideg, s most lelkét
szemtelenül a kis Jézusra bízza. |
|
|
- december 09 2012 14:26:41
Gyönyörű!!  |
- december 09 2012 16:03:05
Szép tél, szép sorok az ünnep várásához.
Szeretettel Joli |
- december 09 2012 17:49:00
Szépséges emlékképek törtek elő...Gratulálok versedhez!
Szeretettel: Vali.  |
- december 09 2012 18:55:27
Szép téli képet "festettél".
Nagy szeretettel olvastam nagyon tetszik, gratulálok: Maria   |
- december 10 2012 09:16:48
Szép telet festettél Barátom!
És benne van az adventi várakozás! |
- december 10 2012 13:58:44
Kedves Sancho!
Nagyon szép téli versed nekem is tetszett. Bizony, vakmerő a Nap, ha rá tud kacsintani az éjben egy Csillagra, Te meg humoros vagy, hogy így fogalmaztál! Talán azért, hogy figyelmünket éberen tartsad!!!
Szeretettel olvastalak: Zsuzsa
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 29. szerda,
Márta, Flóra napja van.
Holnap Judit, Xénia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
