|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Egyszerre kilép szívemből a fájdalom,
Nehéz sóhajjal repül tovább.
Fáradt szárnyaim átadom,
S elhagyom fehér szobám.
Ha lehetne, csak a semmibe lebegnék,
Porszem lennék, vagy tollpihe.
Falevél, ha lehetnék,
Szállnék hol oda, hol ide.
De ember vagyok, Néha hull a könnyem,
Menni szeretnék messze innen.
De ez nem megy ilyen könnyen,
Pár emléken kívül, nincs mit vinnem. |
|
|
- december 10 2012 21:12:22
Teo!
nem vagy itt csak pár napja...
s mégis azt kell mondanom mintha már régóta itt lennél............
ez a pár vers, nap szemeimben a legnagyobbak közé emelt
pláne úgy hogy valahogy de egy síkon is mozgunk
GRAT:
Laci |
- december 10 2012 22:14:04
Köszönöm Laci 
Nem tudom leírni mekkora öröm ez, amit írtál  Ez olyan , mint egy kisgyerek első karácsonya.
Megható. És nagyon Örülök. A verseidben észrevettem én is dolgot,
de azt hittem csak beképzelem 
Köszönöm szépen |
- december 11 2012 08:41:44
Kedves Tomi!
Nagyon tetszenek a verseid! Örülök, hogy itt vagy közöttünk! További sok sikert!
Szeretettel: Vali.  |
- december 11 2012 10:39:33
Kedves Teo!
Én is tudom értékelni szép verseidet, és örülök, hogy ezt is olvashattam!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- december 13 2012 12:32:18
Fájdalmas, szép sorok
Szeretettel olvastalak - Szomorúfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 02. szerda,
Rebeka napja van.
Holnap Hilda napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
