|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
Voltam Holdnak sugarával csavargó,
Szélörvénynek legközepén a kavargó,
Kifényesített csillagokkal víg táncoló,
Csodálkozást, sima homlokra ráncoló,
S voltam meggondolatlanul kapkodó,
Felhőről virággal, szeretetből csapkodó.
S lettem nyugodt folyam, avagy álló víz,
Szájaknak, kellemesen gyümölcsös íz,
Meredő szemeknek vigasztaló, szép kép,
Ki virágszálat vágy nélkül, soha le nem tép,
Ki mindig vigyáz, zöldről le, sohasem lép,
Kinek lelke lett virágos-réti kép, ami szép.
S vagyok a holtlelkű ábránd, vak, s néma,
Esőcsepp az ablakodon, a legördülő léha,
Rongyos koldus, ki alamizsnát kap néha,
Csend, mi időnként a fájdalomtól üvöltő,
Szél, fájdalom kérges jajfáit ölelve süvöltő,
Magány, nehéz, szúrós köpenyét magára öltő. |
|
|
- december 14 2012 20:09:47
hangulat, a bokorrím talán rá is eősít.. |
- december 15 2012 06:44:46
Fájdalma szomorú versedet szeretettel olvastam.
" S vagyok a holtlelkű ábránd........"
A magány nehéz, tudom!
Üdv: Dellamama   |
- december 15 2012 10:18:42
Kedves csak-fater!
Lekerülhet, még, az a szúrós köpeny!
Fájdalmad, magányosságod kifejező képeid, hasonlataid átéreztem!  |
- december 15 2012 10:54:12
Köszönöm kedves szavaitokat.
Örülök, hogy olvastatok |
- december 15 2012 23:12:51
Voltam,lettem , vagyok három felvonás,
"Az ember tragédiája!?"saját verziója...vagy nem is csak a tiéd...
Mondd a magány állapot, sors, vagy feladat?
Szerintem az utolsó..kata |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. január 02. péntek,
Ábel napja van.
Holnap Genovéva napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
