|
Vendég: 110
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Nem akarok mást,
csak hogy én, én legyek,
s engem magamért szeress,
bármilyen legyen is e test.
Hogy ne csak egy legyek,
bármit is tegyek,
s bár ma itt vagyok,
neked csak egy vagyok,
akármit adhatok,
mert mögé nem nézel,
többet nem is érzel.
S mert több nem lehetek,
hát ne legyek egy sem,
bár bizton belehalok,
ma mégis így akarom.
Most vedd inkább a lelkem,
s engedd hogy keressem,
benned is a csendet.
Kínálom a lelkem,
engedd el a testem,
hogy lásd mit letetettem,
hogy soha ne vess meg.
S ha érzed, szeretlek,
újra vadíts meg,
úgy, hogy elhiggyem,
s vedd birtokba testem!
(Monori Andrea 2012-08-24) |
|
|
- december 29 2012 19:10:04
Érdekes vers... talán értem... talán meg akarsz bizonyosodni arról, hogy ha a tested nem olyan lenne amilyen, akkor is kellenél, mert a lelked vagy Te magad. De Andrea, tudd, hogy a test és a lélek elválaszthatatlanok s ha néha van is olyan érzése az embernek "lehet, hogy csak a testem kell neki (?)" - kár ezen agyalni. Bizton szeret úgy ahogy vagy testestől-lelkestől Mindenesetre az idő mindenre választ ad. |
- december 29 2012 19:38:58
Hűha kedves... ez egy érdekes vers, mint formailag, mint tartalmilag. Mindegy. mert nekem tetszett Azonban, ha olvaslak... akkor had mondjam el, nekem fontosabb a lélek, a belső, aztán jön csak a test. De ha nincs test, nincs lélek. A test, csak amolyan... gazdatest a léleknek. A lélek bizony, ki-be mászkál a testből. Ez egy kicsit misztikus és nem utópisztikus
De amúgy igen is kell, hogy mindig és örökké elcsábítsa az ember a másikat, ettől lesz boldog és örök
Na, bocsánat... túl sokat írtam
Puszi: Zoli |
- december 29 2012 20:23:59
Jaj! Annyira örülök soraitoknak!
A foglalkozás elérte célját...
Kedves Elaine! A magam részéről már régóta tudom. 22 év elég hosszú, de valahogy mégis... az emberben ez ott bújkál mindig. S akik hozzám fordulnak, azok pláne elég sokan tipródnak ilyesmin. Jó volt kiírni.
Zolikám! Írj, csak írj! Ha sokat, hát úgy legyen. Örülök neki. Utolsó megállapításoddal, hogy mindig dolgozni kell, elcsábítani, mélységesen egyetértek. Merthogy ugyebár (sz)ép testben (sz)ép lélek, csakhogy kinek, mi a szép?
Laci!
Szép napokat nektek!
Andi |
- december 30 2012 13:15:22
Kedves Andrea!
Szerintem, mindannyian arra vágyunk, hogy fogadjanak el bennünket olyannak, amilyenek vagyunk kívül és "bévül"!
Én csak sajnálni tudom azokat az embereket, akik a külsőségekre adnak és a belső értékünk nem érték számukra.
Csak-fater (Zoli) hozzászólásában írtakra csak annyit mondnék: egyszer mindenki életében eljön az az idő, amikor már nem akarja elcsábítani a másikat. De attól még lehet élni egymással békében, szeretetben.
Szeretettel: Zsuzsa
|
- december 30 2012 14:17:04
Köszönöm Zsuzsa!
Örülök, hogy itt jártál.
Én még szeretem csábítani a másikat, és nem akarom, hogy elmúljon ez az érzés. Dolgozom az ügyön rendületlenül
Szeretettel fogadtam soraidat.
Andi |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|