|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Érzelmi viharba keveredtem,
Ennyire még senkit sem szerettem.
Érzéseim mindig is voltak,
Nem vagyok olyan, mint a holtak.
Továbbfejlõdtek az érzelmek,
Talán megtaláltam az igaz szerelmet.
Bár nem fogom magam beleélni,
Ne kelljen a csalódástól félni.
De ettõl függetlenül szeretlek,
És õszintén nézek a szemedbe.
Nem tudom mennyire gondolod komolyan,
Szerintem sajnos nem él benned a gondolat.
Lesz ez még így se,
Majd döntessz TE,
Hogy lesz tovább,
Remélem ez nem korlát,
A jövõ egy kapcsolat,
És utálatot nem hozhat.
Ez csak rajtad múlik,
Meddig kell az idõt húzni?
Bár nagyon jól el vagyunk,
Egymásnak sok szeretetet adunk.
Már másodjára kavartunk,
Egymásnak sosem hazudtunk.
Olyan jó veled lenni,
Az egész világról megfeledkezni.
Annyira tudnálak szeretni,
Most sem tudlak feledni.
De nem is akarom ezt orvosolni,
Csak a végtelenségig csókolózni. |
|
|
- január 22 2008 19:17:38
Nagyon aranyos. Remélem azért kölcsönös az érzelem, csak úgy az igazi.
Maryam |
- január 22 2008 20:40:15
Kölcsönös az érzelem, hisz õ is szeret engem a maga módján |
- január 22 2008 21:54:54
Kedves, aranyos versed!
Nekem tetszik a vihar, melybe magadat is keverted! |
- január 23 2008 09:33:23
Nagyon szép lett a vers jó volt olvasni. Gratula Szeretettel:Kormi |
- január 23 2008 13:23:02
Köszönöm szépen |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. december 22. hétfő,
Zéno napja van.
Holnap Viktória napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
