|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egy napos, kora őszi délután,
Az utca köveit koptattam némán.
Csak a járdát követte figyelmem,
Ahol a levelek cikáztak csendesen.
Csak mentem előre célomhoz,
Szívem egyik kedves kávézójához.
Egyik csendesebb sarkába ültem le,
S az írásnak áldoztam kevés időmet.
Vártam írásom belső erejét,
Vagyis művészi létem ihletét.
De csak várt, váratott engem,
És nem könnyítette meg helyzetem.
Ám egy múló pillanatban,
Mikor senki se figyelt a házban,
Egy tökéletes női alak suhant el,
Melytől elakadt bennem a lélegzet.
Tintát és papírt ragadtam,
S összes tervemet leírtam.
Milyen kuszaság volt a papíron,
Nem tudtam mit jelent gondolatom.
S egy jó ötlet ötlött fejembe:
Elrakom a papírokat jó mélyre,
És addig nem veszem elő őket,
Még nem látom újra a szép hölgyet.
Évek óta már annak a napnak,
S a versek még a fiókban vannak.
A fák is sokszor öltöztek már át,
És arcomat is több ránc szeli át.
Nem látom létem értelmét,
S nem tudom gondolatim lényegét.
Nem tudom mitévő legyek.
S nem látom a szikrázó fényeket.
Esteledik és öreg már az idő,
S nem tudom mi lesz a jövő.
Tán hogy itt vége csak a napnak,
És nem látom meg végét az alagútnak.
Mit hozhat nékem egy új nap,
Netán élményeket tudatomba?
Vagy csak múló emlékeket,
Hogy a szél messzire röpítse őket?
Szeretném látni karcsú alakját,
S ismét érezni kellemes illatát.
Remélem majd elővehetem verseimet,
De még nem tudom írásra bírni kezemet.
Írtam azóta néhány poétikát,
De nem látom őket teljesen át.
Mondták páran, hogy értik lelküket,
De én nem látok bennük értelmet.
Várom a költészet múzsáját,
A gyönyörű hölgy alakját.
Mert addig minden reménytelen,
Hiába van annyi idea fejemben.
Egy nap ismét oda elmentem,
Hol megláttam őt, a kalapos hölgyem.
S mikor odaérkeztem, leültem,
Majd megláttam, hogy ő ült előttem.
Szóba elegyedtem akkor vele
És azóta sem tudok betelni létével.
Álmodni sem mertem róla sohasem,
És most nem hiszek két szememnek sem.
Akkor láttam először és utoljára hölgyemet
És érzem, hogy nem is fogom soha többet.
Lelkem belsője nem is kívánja kedvesem,
Ennek ellenére megírtam neki versem.
Kedves olvasóm, Te láthatod poétikám,
S annak minden egyes búját, baját.
S ha netán egyszer hölgyem is látná,
Üzenem, hogy örökké várok rá…
|
|
|
- január 03 2013 13:13:21
Nagyon kedves ez a versben leírt kávéházi "kalandod"!
Ha látom a hölgyet ígérem szólok neki és elmondom milyen szép vers írására ihlette "Múzsája"
Szeretettel olvastam és gratulálok: Dellamama   |
- január 03 2013 13:45:46
Köszönöm szépen kedves szavait Örülök h tetszett |
- január 03 2013 16:35:39
Kedves EdemDrew!
Szeretettel köszöntelek a Napkorongon! Érezd nagyon jól magad közöttünk. Bemutatkozó versed nagyon tetszett! 
Szeretettel: Vali. |
- január 03 2013 20:04:47
Gratulálok én is. Szeretettel köszöntelek - kívánok sok szép alkotást. Szomorúfűz |
- január 03 2013 23:06:50
Köszönöm az Üdvözléseket, van még egy pár vers a tarsolyomba remélem azok is tetszeni fognak majd |
- január 27 2013 13:04:44
Ez az egyik kedvencem... Tölts fel még sokat, hiszen van a tarsolyodban... H. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
