Ember ki megnyitsz gondolj rám
nézz belém, egy életet látsz,
Kinyitnak , bezárnak
de engem nem látnak,
kivesznek valamit, s bezárnak újra
itt állok üresen kifosztva
magam nyomorát taposva
Lelkem a leghátsó sarokban
Laposra nyomják mások gondjai
Nincs más dolgom csak magamat tartani
s az idõ szú percegését hallgatni.
