|
 Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szótlanul a küszöbömön álldogállsz.
Tudtam, hogy egyszer rámtalálsz.
Te vagy az, te -libabőrös hátamon- hideg fuvallat.
Nem mondtad, hogy baj van, csak tekinteteddel sugalltad.
A tükörben láttalak arcomon,
Miközben tükörképem csikorogva karcolom.
Hideggé vállt a levegő. Látszott minden sóhajom,
Hogy ne lássalak többé, ez volt minden óhajom.
De te lábadat lógatva ültél... ráértél.
A hideg kirázott, ha rámnéztél.
Félőn néztem rád, mikor közöltem,
Hogy tetteid rácsok köröttem.
Úgy döntöttem elhagylak. Élek inkább a hibákkal.
Szögreakasztalak most félelem s szembenézek a világgal. |
|
|
- január 13 2013 11:42:47
Kedves Tomi!
Szomorúan szép...Nagyon szeretem a verseidet olvasni, szép, kifejező sorokat olvasok Tőled mindig...
Szeretettel: Vali.  |
- január 13 2013 19:46:40
Teo!
szólj mikor érsz rá..
átugranék tanulni s ezt Őszintén mondom!
gratulálok versedhez
Laci |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
