|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
BÉKÉS GÖDÖR
Egy nap azon kaptam magam
Hogy egy ellenszenves magamfajta
Velem él!
Naivan, Magát mégis
Erős Harcosnak feltüntetve
Került elém...
Én meg naivan hittem:
Ő az, ki nem játsz(adoz)ik velem,
Nem szúr tőrt belém!
.
.
.
Nem tudom - hogy csináltam-
-Lelkemet csak Isten látta
MegSZERETTEM, s el HITTEM;
Hogy az "A GÖDÖR" az ENYÉM!
Fuldokoltam már akkor is,
De elfojtottam...
Mert ahányszor fejemet
Ölébe hajtottam;
-hozzábújtam,
-sírtam, búslakodtam,
-fájdalomtól szenvedtem
-vagy rémeset álmodtam...
ÁM!
"Mellkasgödrében" - hihetetlen - DE!
MEGNYUGODTAM
(legalábbis elaludtam)
Hittem, bizakodva hittem:
-Az a GÖDÖR csak az enyém!!!
Senki nem veszi el tőlem...
s lám:
-Ma is fojt(ogat) a könnyem.
Eltűnt a Béke-Gödröm,
Új dimenzióba léptem...
Kegyetlenül fáj még,
De tudomásul vettem:
A koppanó könnyeknek
Többé nem adatik gödre,
Akasztott NYUGALOM
Kerül ma a szögre...
s talán:
Nyugodt léptekkel távozom ÖRÖKRE!!!
.
.
.
Hajnalban sokszor
Felkölt a FÁJdalom...
Hiába szólok Neki - hagyjon aludni!
- Korán van még,
Most nem akarok... a létezés(em)ről tudni!
Harc volt, amit kaptam
S az is, mit mind-emögött hagytam.
És épp
Azon agyaltam;
-Lezárom a Múltat...
Új csónakba ülök
Akár /gondolatban/ el is merülök,
De!
Evezek, evezek...
Agyalok is, de evezek...
S hiszem, hogy tovább Élhetek;
Ha "A GÖDÖRtől BÉKÉSen messze evezek... |
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 04. péntek,
Rozália napja van.
Holnap Viktor, Lőrinc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
