Hazudj, csalj, játszd el a szereped
Csak azt ne mond, hogy tudod mi a szeretet!
Hisz neked nem fáj, mi a másiknak vérzik
A színpadon állsz és milliók nézik.
Hogy hûtlenséged végtelen
Jelmezed szakadt és kifosztott
Üres szíved másnak fénytelen
Az élet egy pofont most neked is kiosztott.
denes - január 23 2008 15:20:18
A szerepjátszás megváltoztatja az embert s az álarc mögött nem tudni, mi lakik.De a jelmez lekerül s a valóság többé nem titkolható. Büntetését mindenki önnön viseli.
Maryam - január 23 2008 17:32:00
Indulatot hordoznak a soraid, ami teljesen jogos. Már a felütésed elsõ szavából következtetni lehet a továbbiakra. Az utolsó strófa nagyon tetszik, de az egész nagyon jó lett, mind formailag, mind tartalmilag. Gratulálok.
Maryam
Babian - január 26 2008 00:06:49
Az emberek hazugságai mindig vissza ütnek! Sok ember mégsem tudja abba hagyni! Ez a vers is nagyon sokat üzen. Szeretettel Babian
