|
Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A Bul'Mich'-en suhant át,
mint régen,
falevelek röpködtek
lábnyomán,
lelkem kócolta, röpkén, merészen,
mint őneki, s borzongást hintett rám.
Én épp a Szajna felé
ballagtam
- a forró aszfalt is
olvadt szinte -
mélázva, halált sejtve magamban,
s fülembe súgott arcon legyintve.
Titkának súlyától
megremegtem,
akár a széles bulvár,
a fasor.
Egy perc volt csak, más észre se vette,
csak én tudtam, hogy ott jár valahol.
Megleste a vén folyó
sodrába
merült hajót, mely amott
vesztegel,
s egy transzvesztitát, ki alsót rántva
szükségét éppen ott végezte el.
|
|
|
- január 16 2013 20:54:42
Kedves Irén, itt is örömmel , és szeretettel olvastalak.Remekül sikerült azt hiszem az evokációd. Sajnos nekem még nem egészen 2 "tiszta" a kép ezzel kapcsolatban, de igyekszemÜdvözöllek:B |
- január 17 2013 06:39:33
Gratulálok, igazán különlegesre sikerült versedhez! Szeretettel: Zsuzsa |
- január 17 2013 15:01:26
Egyedi, klassz !
Szeretettel Joli |
- január 17 2013 19:32:33
Kedves Irénke!
Gratulálok versedhez. Szeretettel - Szfűz |
- január 17 2013 20:55:06
Nagyon tetszett! Főleg az eredetisége. A végén a "transzvesztitán" egy kicsit meglepődtem, de ma már ez is belefér, még ha Ady szellemét idézzük,- talán- akkor is.
Szeretettel olvastam kedves Irénke.
Zsike |
- március 27 2013 18:15:33
Igen érdekes hangvételű a versed, de nagyon jó. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|