|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Sírtam a széllel
mikor az árnyak az égig nőttek
sírtam a széllel
ha a fák is össze-vissza dőltek
Sírtam a széllel
mikor őz-szarvas ina megfeszült,
sírtam a széllel
árkon-bokron át futva menekült
sírtam a széllel
és visszhangzottak a titkos tavak
sírtam a széllel
mert vérben fürdött az álmos patak
Sírtam a széllel
mikor vad kutyák vonyítva csaholtak...
Sírtak a széllel
az árván hagyottak, a vétlen holtak.
Sírtam a széllel
mint őzgida, ki árván lapult,
sírtam a széllel
anyjáért, mert csillaga kihunyt,
szemére hideggel sötét borult...
Sírtam a széllel
egész éjjel és reggelente
sírtam a széllel
sírt a gida:, anyám ébredj fel!
sírt egész éjjel
hiába mosta könnyével vérét.
sírva a széllel
Nyelvét harapta, s nem érezte éhét...
sírt már az éj is
S ekkor gyászba borult az ég is
úgy sírt a szél is
egy árva lélek fájdalmát érzi... |
|
|
- január 17 2013 14:59:43
Remekeltél - végtelenül gyászos hangulatú a vers, az ismétlések fokozzák ezt és a módosított sorok megriasztanak
aki olvassa és átéli ezt a fájdalmat, ő is sírva fakadhat
üdv. Sarolta |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 18. csütörtök,
Auguszta napja van.
Holnap Viola napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
