|
 Vendég: 112
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ki volt az, ki elvágta Ámor torkát?
Ki volt az, ki megszegte az angyalok szárnyát?
Ki volt az, ki szívemet vájta ki
s üres helyet hagyott neki?
Mérhetetlen kegyetlenség, megmérgező magány
mi okból hívsz oly csalogatóan magadhoz már?
Miért öleljelek a keblemre, csak a te kénye-kedvedre?
Legyek mártír s csorgadozó véremben fetrengve
adjam meg magam neked egy tőrrel a szívemben?
Tanúja lehettem annak,
amint a szívem összemorzsolva a hollók elé veti valami csúfondáros alak
aki szerelemnek nevezte magát,
holott csak álruhába bújt,
és kiderült róla hogy maga a pusztulás.
Arcát igaz nem figyelhettem meg kellőképpen,
de ami kegyetlenséget véghez vitt
mintha orkán tombolt volna itt legbelül a lelkemben.
Igaz mára már lecsitult, lágy szellővé alakult,
amit viszont hátrahagyott maga után
azt sosem fogom megköszönni neki már.
Az ember lánya mindenből okul
és folyamatosan tanul.
Nem éri meg önfeláldozó mártírnak lenni,
imigyen csak tovább kell menni,
s minden egyes lépésnél egyre távolabb kerülvén az idő vasfogaskerekén
lenyugszik a lélek s békére kél. |
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
