|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
Hogy lehet, hogy elég egy pillanat
S a szív újra éberen figyel?
Hogy lehet, hogy elég hallani egy hangot,
S a lélek újra szárnyra kel?
S a seb, amelyet az idő
áttetsző fátyollal fed el,
arcod látványától újra
lávaként ég szívemen?
Miért ennyi fájdalom?
S miért nem hallhatok bele?
Miért visel el ennyi fájdalmat
egy szerelmes szív, amely feledni képtelen?
S miért remél még mindig,
amikor minden lehetetlen?
Egyedül ennyi érzelemmel,
viszonzatlan, mégis szép szerelemmel...
Egyedül ennyi félelemmel,
elviselhetetlen, mégis hálás szenvedéssel?
Miért nem hunyhatom le fáradt szemem,
nevedet suttogva örökre eltemetve?
S hogy lehet elviselni azt a fájdalmat,
nyitott szemmel, néma ajakkal,
hogy ismét látnom kellett,
ahogy távvolodsz, s elvesztem arcodat?
S mégis mi tartja bennem azt a vak hitet,
hogy egyszer karjaimba megérkezel?
Hinni abban, ami úgysem jön el,
hinni abban, hogy egyszer enyém leszel...
Hinni, remélni, várni...,
Ez az én vak hitem.
|
|
|
- január 19 2013 17:24:21
Gratulálok őszintén írsz érzéseidről! Tetszik a versed!
Reméld, sőt hidd el, hogy tiéd lesz akire ennyire vágysz!
Üdv: Dellamama   |
- január 19 2013 21:08:19
Kedves Albatrosz!
A szerelem már csak ilyen a mennyekbe repít de képes a pokol tornácára is állítani!
Tetszett a versed!
Üdv:Eve |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 21. vasárnap,
Alajos napja van.
Holnap Paulina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
