|
 Vendég: 100
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Nem várt vendég
Mint egy nem várt vendég,
Hirtelen érkezett,
Nincs benne irgalom,
Be sem jelentkezett!
Kénye-kedve szerint,
Embert leállítja,
Minden erejétől,
Gyorsulva, megfosztja!
Aki volt az Ember,
Rossz, vagy becsületes,
Akármilyen rangú,
Bölcs, szeretetteljes.
Feladatát végző,
Másokat szolgáló,
De az Idő győzött,
Az lett uralkodó!
Környezet nem érti,
Hogy lett ily változás?
Hinni sem akarják,
Más volt a megszokás!
Itt-ott, mindene fáj,
Nem megy már a munka!
Mint egy „nebáncsvirág”,
Lett otthona foglya!
Téved halmozottan,
Felejt, sorozatban,
Elkopott szervei,
Teljesen, romokban!
Bátorsága sincs már,
Megszédül gyakorta,
Bizonytalan lépte,
Húzza le az ágyba!
Szomorú magányban,
Mindjobban leépül,
Elhagyni a Földet,
Reménykedve készül!
Értsük meg, ne bántsunk,
Idősödő Embert,
Ha tudjuk, vegyük le,
Válláról a terhet! |
|
|
- január 28 2013 07:49:57
Drága Viola, nagyon szépen megfogalmaztad versedben az idő múlását, és az öregkorral járó életet.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- január 28 2013 11:35:54
Mintha rólam mintáztad volna,
bizony ezek a látszó érezhető
tünetek..Nem könnyű!
Gratulálok a hű és meleg hangú
leíráshoz!Kata |
- január 28 2013 13:37:31
Szeretettel olvastam szép versedet kedves Viola.
Zsike |
- január 28 2013 13:39:05
Drága Violám!
Megérintett versed! Katával egyetértek, nekem is vannak ilyen gondolataim, bár én ilyen szép hatosokban nem tudnám leírni!
Szeretettel olvastam, gratulálok: Maria  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
